Szerbia elterelheti az Ibar folyót a saját területén – helyezte kilátásba Aleksandar Vucic szerb elnök, válaszul arra, ahogyan megítélése szerint a pristinai hatóságok a koszovói szerbekkel bánnak. Az MTI beszámolója szerint az államfő azt is közölte: szakembereket bíztak meg annak felmérésével, hogyan lehetne módosítani a folyó útvonalát.

A bejelentés előzménye, hogy alig több mint egy hónap alatt 17, szerb tulajdonban lévő épületet bontottak le Koszovó északi részén, az Ujman-tó – szerb nevén Gazivoda – környékén, olyan területeken, amelyek az Ibar-Lepenac állami vízgazdálkodási vállalat tulajdonát képezik.

Az Ibar Szerbia középső részéből folyik át Koszovó területére, ahol a felduzzasztásával alakították ki az Ujman/Gazivoda víztározót. A tározó és az Ibar-Lepenac vízrendszer kulcsfontosságú Koszovó számára: az itteni vízerőmű termelése hozzájárul az ország villamosenergia-ellátásához, a vízrendszer pedig a lakosság ivóvízellátását is biztosítja.

A lépést bírálják a koszovói szerbek

A belgrádi Danas című napilapnak nyilatkozó koszovói szerb politikusok kétségbe vonták, hogy Belgrád valóban hozzányúlna az Ibar folyásához.

Rada Trajkovic, a Koszovói Szerbek Európai Mozgalmának elnöke szerint az elnöki kijelentés mögött elsősorban belpolitikai megfontolások állnak, és a közelgő választásoknak szóló üzenetről van szó. Emlékeztetett arra is, hogy az ENSZ emberi jogként ismeri el a vízhez való hozzáférést, a szóban forgó víztározó pedig a koszovói szerb közösség vízellátásában is szerepet játszik.

Milija Bisevac, a Koszovói Szerb Népi Mozgalom elnöke arra mutatott rá, hogy a szerbiai vezetés évek óta „konkrét intézkedéseket” jelent be, miközben a koszovói szerbek helyzete folyamatosan romlik. Véleménye szerint az Ibar elterelésének felvetése is csak egy újabb látványos gesztus, amely azt a látszatot kelti, mintha a szerb állam cselekedne, valódi eredmények nélkül.

Zarko Ristic koszovói szerb parlamenti képviselő azt hangsúlyozta, hogy egy ilyen lépés a Koszovóban élő szerbeket is érintené. Mint fogalmazott, a korábbi „nem adjuk Gazivodát” típusú kijelentésektől jutott el a szerb vezetés odáig, hogy az Ibar vizének elzárásáról beszél – miközben Koszovóban szerbek is élnek.

Nemzetközi tiltakozás a bontások miatt

A koszovói bontási hullám június 26-án indult, sajtóértesülések szerint mintegy nyolcvan épületet érinthet az ország északi részén, ahol a szerb kisebbség zöme él.

Az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) már felszólította a koszovói hatóságokat, hogy haladéktalanul állítsák le a bontásokat, valamint tartsák tiszteletben a tulajdonhoz való jogot és a jogi eljárásokat. Az EU koszovói képviselete azt kifogásolta, hogy a bontások annak ellenére folytatódtak, hogy az érintettek a megszabott határidőn belül bírósághoz fordultak.

Rendezetlen viszony 2008 óta

Koszovó 2008-ban egyoldalúan mondta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt máig nem ismeri el, és továbbra is saját déli tartományaként tekint a többségében albánok lakta területre. A viszony rendezését célzó párbeszéd 2013-ban indult brüsszeli közvetítéssel, érdemi áttörés azóta sem született – noha a kapcsolatok normalizálása mindkét ország európai integrációjának kulcsa.

Koszovóban mintegy százezer szerb él, közülük nagyjából ötvenezren az ország északi részén alkotnak összefüggő tömböt.

(Borítókép: Aleksandar Vucic 2025. december 2-án. Fotó: Filip Stevanovic / Anadolu / Getty Images)