A Wellhello vasárnapi szettje a Sziget Fesztiválon nem a zenéről szólt. A koncert zárásaként Fluor Tomi, a népszerű magyar énekes a platformon néhány politikai elmélkedést vetett fel, megszólítva a tömeget – és különösen a fiatalabb fesztiválozókat.

Erős üzenet a premiernek a Sziget Fesztivál nagyszínpadáról

A nap programja Bródy Jánosé volt, közel 70 előadó tekinthette meg újra a legendás dalszerző munkásságát. A Wellhello közreműködött Bródy két számában —MicimackóésEzek ugyanazok— a saját jellegzetes stílusukban átdolgozva.

A műsor végére Fluor Tomi azonban túllépett a zenén. A rapper arra kérte a közönséget, hogy maradjanak szkeptikusak minden kormánnyal szemben, és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy szerinte ne ismétlődhessen meg az elmúlt 16 év – írta a Blikk.

Felszólalását hangos taps fogadta. Fluor korábban többször is bírálta a politikai berendezkedést, így legutóbbi beavatkozása nem teljesen váratlanul jött. Az üzenetet különösen feltűnővé tette, hogy ez volt a koncert első kifejezetten politikai nyilatkozata.

Ezek ugyanazok – by Bródy (scroll down for English lyrics):

Miről szól ez a dal?

Bródy János dala egy gyermek és apja „párbeszédét” ábrázolja, amelyen keresztül nyilvánvalóvá válik, hogy az előző rendszert megdöntők idővel megkülönböztethetetlenné váltak azoktól az ellenfelektől, akikkel egykor szembeszálltak. Fluortól Magyar Péternek és a Tisza-pártnak szánt éles politikai üzenetként – pontosabban figyelmeztetésként – értelmezhető ez, esetleg azzal a reménnyel párosítva, hogy elkerülik a leváltani kívánt alakok tükrözését.

Nézze meg az alábbi dalszövegeket:

Ahogy negyven évvel ezelőtt is voltak nehéz idők,
De soha nem törődtek a Kondratyev-ciklusokkal, az igaz.
Mert az erősek mindig úgy érzik, nem tévedhetnek,
Atyám, ne mondd, hogy ezek ugyanazok.

Amikor az entrópia emelkedik és mindent felkavar,
A szolgáltatások beindulnak, így nem cseng a zaj.
És a seggnyalók ismét megkapják a helyüket,
Atyám, ne mondd, hogy ezek ugyanazok.

Itt lehetsz szép, de nem bölcs, a hit kötelező,
És mindenki, aki kételkedik, ellenséggé, bizalmatlanná válik.
És az álszent kabátforgatók a jogról prédikálnak,
Atyám, ne mondd, hogy ezek ugyanazok.

Az egyéni élmény lassanként kihullik az emlékezet tárházából,
A központ magjából kiküldött új adatok átírják.
És jönnek azok, akik alkalmazkodnak minden rendszerhez,
Atyám, ne mondd, hogy ezek ugyanazok.

Mint mindig, a bálvány körül újra kezdődik a tánc,
Egy láthatatlan lánc újra átszövi életünket.
És megjelennek a buzgó bolondok és a félénk megalkuvók,
Atyám, ne mondd, hogy ezek ugyanazok.

És amikor végre rájuk omlik a ház, elfogyott a hitel,
Mást hibáztatnak azért, amit ők maguk tettek.
A törvény és az igazságosság pedig engedelmesen szolgál, napló nélkül,
Atyám, ne mondd, hogy ezek ugyanazok.

Szóval, kedves fiam, édes lányom, vésd jól ezt:
Ezen a szép vidéken több mint az alkohol okoz poklot.
Jönnek és hirdetik, milyen nagy magyarok ők,
De tudd ezt: ezek messzemenően mindig ugyanazok.
Atyám, te mondtad: ezek ugyanazok.

Ó, valahol így van: ahogy volt, olyan lesz,
Apa, te mondtad nekem.
Van, ahol így van: ahogy volt, olyan lesz,
Apa, te mondtad nekem.

Ha lemaradtál: