Feljelentést tett a kormány a Kréta, a Neptun és a Poszeidon miatt

Több mint százmilliárd forint értékű állami informatikai beszerzés miatt fordult a hatóságokhoz a Miniszterelnökség.

Feljelentést tesz a kormány a Kréta, a Neptun és az állami iratkezelő rendszerek több mint százmilliárd forintos, gyanús beszerzései miatt – tájékoztatta az Origót a Miniszterelnökség. Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón közölte: ismeretlen tettes ellen, a közpénzek felelős felhasználása és az átláthatóság érdekében fordulnak a hatóságokhoz. Az adatok átvizsgálásakor ugyanis kiderült, 2019 és 2026 között több mint százmilliárd forint értékben születtek szerződések, amelyek jelentős részét érdemi verseny nélkül, egyetlen cégcsoporthoz köthetően kötötték meg.

A Ruff Bálint vezette Miniszterelnökség feljelentést tesz a kormány a Kréta, a Neptun és az állami iratkezelő rendszerek több mint 100 milliárd forintos, gyanús beszerzései miatt (Fotó: Mediaworks) — A Ruff Bálint vezette Miniszterelnökség feljelentést tesz a kormány a Kréta, a Neptun és az állami iratkezelő rendszerek több mint százmilliárd forintos beszerzései miatt (Fotó: Mediaworks)

A monopolizált helyzet miatt a magyar adófizetők pénzéből indokolatlanul drága, sok esetben elavult rendszereket tartottak fenn, kiszolgáltatott helyzetbe hozva az intézményeket

– emelték ki.

Célkeresztben a Kréta, a Neptun és a Poszeidon

A Miniszterelnökség szerint a nyílt és tisztességes verseny hiányára utaló, ismétlődő mintázatra derült fény a köznevelésben használt Kréta, a felsőoktatási Neptun, valamint a kormányzati iratkezelést biztosító Ekeidr/Poszeidon esetében. A nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján a 2019 és 2026 közötti időszakban összesen 100,8 milliárd forint értékben született 118 darab, egyazon cégcsoporthoz köthető megállapodás.

Ebből 73 milliárd forintot tett ki azoknak a szerződéseknek az értéke, amelyeket versenytárs nélkül, egyedüli nyertesként nyert el a szolgáltató.

A feltárt információk alapján a folyamat ráadásul a kormányváltás előtti hónapokban kirívóan felgyorsult: csak 2026 első négy hónapjában 17,2 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket, amelyből 13,5 milliárd forintot áprilisban, mindössze öt eljárás keretében ítéltek oda.

A feltételezett visszaélések egy jól körülírható, négy tényezőből álló mechanizmus köré szerveződtek: először egy jogszabály vagy egyedi kormánydöntés kötelezővé tette az adott rendszer használatát, majd a rendszerhez tartozó szerzői jogok és a forráskód egyetlen magánvállalkozás kezében összpontosultak.

Feljelentés ismeretlen tettes ellen

A további beszerzéseknél erre a kizárólagos jogra hivatkozva a versenyeztetés rendre elmaradt, végül pedig ezen kulcsfontosságú döntések jelentős része nem is jelent meg nyilvánosan a Magyar Közlönyben.