Az energiaválság, az aszály és a Duna alacsony vízállása ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy Magyarországnak egyszerre kell alkalmazkodnia a megváltozott éghajlati körülményekhez és biztonságossá tennie energiaellátását. A kialakult helyzet kapcsán több médium is megkereste a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt, azt tudakolva, mit tett Áder János és az általa létrehozott szervezet a válság megelőzéséért.

Az alapítvány szerint a kérdések jogosak, ezért a válaszokat nyilvánosan is közzétették. Megjegyezték ugyanakkor, hogy volt olyan sajtóorgánum, amely egyenesen „akadémiai szintű megoldási javaslatcsomagot” várt tőlük a kialakult víz- és energiaválság kezelésére.

A Kék Bolygó Alapítványon kérik számon a víz- és energiaválságot

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány válaszában mindenekelőtt tisztázta saját szerepét és felelősségi körét: szakmai javaslatokat tehet, programokat indíthat és figyelmeztethet a veszélyekre, de a megvalósításhoz szükséges politikai és közigazgatási döntéseket nem hozhatja meg, mert nem volt és nem része a kormányzatnak.

 – szögezte le az alapítvány. A szervezet ugyanakkor több ügyben is konkrét javaslatokat fogalmazott meg. 

Utóbbi célja, hogy az országba érkező víz minél nagyobb részét megtartsák, és azt az aszállyal sújtott területeken hasznosítsák.

Áder János már évekkel ezelőtt figyelmeztetett

A mostani helyzet nem előre nem látható válságként érkezett. Áder János már köztársasági elnökként is rendszeresen beszélt a klímaváltozás, a vízhiány és a természeti erőforrások túlzott felhasználásának következményeiről.

A korábbi államfő 2016-ban levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz a párizsi klímamegállapodás ratifikációja ügyében, majd az Országgyűlésben is felszólalt az egyezmény mielőbbi elfogadásáért. Ugyanebben az évben azokat az európai állam- és kormányfőket is cselekvésre sürgette, akiknek országai akkor még nem ratifikálták a megállapodást.