A ma születésnapos Kolodko Mihály szobrászművész rejtőzködő kincsei – galéria

Kolodko Mihály alkotói útja a monumentális köztéri alkotásoktól a rejtőzködő, játékos miniszobrokig vezetett.
Alkotásai szorosan kapcsolódnak a helyszínek történetéhez, hangulatához.
A bronzfigurák felfedezése egyfajta városi kincsvadászattá válik, amely Budapest és más települések kevésbé ismert részleteire is ráirányítja a figyelmet.

Kolodko Mihály művészete és életútja egyedülálló színfolt a kortárs köztéri szobrászatban. A kárpátaljai származású ukrán-magyar művész útja a hagyományos, monumentális formáktól vezetett a mára védjegyévé vált miniatűr bronzszobrokig.

Garfield miniszobor az Állatorvostudományi Egyetem kerítésén Kolodko Mihály ukrán-magyar szobrászművész alkotása — Garfield miniszobor az Állatorvostudományi Egyetem kerítésén, ami szintén Kolodko Mihály ukrán-magyar szobrászművész alkotása.
Fotó: MW Bulvár

Kolodko Mihály alkotói útja gigantikus szobroktól a miniatűrökig

Tanulmányait az Ungvári Erdélyi Béla Képzőművészeti Szakközépiskolában kezdte, majd 2002-ben diplomázott a Lembergi Művészeti Akadémia szobrászat szakán. Pályafutása elején még nagyméretű, klasszikus köztéri alkotásokat készített, ám hamar ráébredt, hogy a gigantikus emlékművek elidegenítik a hétköznapi embert. Emiatt fordult a miniatűrök felé, amelyekkel közvetlenebb, játékosabb kapcsolatot tudott kiépíteni a befogadóval. Az igazi fordulat 2010-ben érkezett el, amikor Ungváron gerillaakcióként – azaz mindenféle hivatalos engedély nélkül – kihelyezte legelső apró bronzszobrát, egy Mikulást.

Ezzel megszületett az a sajátos kifejezésmód, amely később Magyarországon is híressé tette. A művész 2017-ben költözött családjával Magyarországra, és azóta Budapest, valamint több vidéki város és a Balaton-felvidék rejtett zugaiban bukkannak fel a munkái.

Védjegye tehát a rejtőzködő jelenlét

Kolodko Mihály alkotói módszere a mai napig megőrizte gerilla jellegét. Szobrait többnyire titokban, az éj leple alatt rögzíti a kiszemelt helyszínekre, így a nagyközönség számára minden egyes új alkotás egy-egy meglepetésszerű felfedezés. Védjegye tehát a rejtőzködő jelenlét, amelyben a szobor nem uralni akarja a teret, hanem szervesen beépülni abba.

Alkotásai kiválóan használják ki a városi építészet adottságait, hiszen előszeretettel ülteti figuráit Duna-parti korlátokra, kőpárkányokra, híd pilléreire vagy éppen régi tűzcsapokra. Ezzel a módszerrel a szobrászatot egyfajta interaktív kincsvadászattá alakítja, amely alaposabb odafigyelésre és a városi környezet felfedezésére ösztönzi a járókelőket.

A miniszobrok tematikája rendkívül sokszínű, mégis mélyen gyökerezik a kollektív emlékezetben, a popkultúrában és a történelemben.

Kezei között születtek a magyar animáció aranykorának legendás mesehősei: többek között a Főkukac A nagy ho-ho-horgászból, a Kockásfülű nyúl vagy Vuk, a kisróka, és Pumukli.