TechtudSzerző: origo 2026. 07. 17. 1 percnyi olvasás
Naphoz hasonló csillagnál figyeltek fel a jelenségre.
Csillagászok szerint egy Naphoz hasonló csillag felfalhatta egyik saját bolygóját a világűr mélyén. A bolygófaló csillag kémiai összetételében talált lítium, valamint a rendszerben keringő barna törpe segített rekonstruálni a bolygó pusztulását.

Erős bizonyítékokat találtak arra, hogy a Földtől mintegy 1300 fényévre található TOI-5882 elnyelhette egyik saját bolygóját. A Naphoz hasonló csillag szokatlanul magas lítiumtartalma árulta el a történteket – olvasható a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portálon.
A Michigani Egyetem kutatója, Brooke Kotten által vezetett csapat spektroszkópiával vizsgálta meg a csillag fényét és kémiai összetételét. Az eredmények szerint a TOI-5882 jóval több lítiumot tartalmaz, mint amennyit egy hozzá hasonló csillagban várnának.
A bolygók anyaga általában nagyobb koncentrációban tartalmaz lítiumot, mint a csillagoké. Amennyiben egy bolygó a csillagba zuhan, az anyagával együtt jelentős mennyiségű lítium is bekerülhet annak külső rétegeibe.
A kutatók 62 hasonló korú, tömegű és hőmérsékletű csillaggal vetették össze a TOI-5882-t. Az összehasonlítás szerint lítiumtartalma legalább a vizsgált csillagok 97 százalékánál magasabb. A számítások alapján az elnyelt bolygó tömege néhány Föld-tömeg és a Neptunusz tömege között lehetett.
A TOI-5882 még nem tágult ki annyira, hogy önmagában könnyen bekebelezhetett volna egy közeli bolygót. A rendszerben azonban egy Jupiter tömegének több mint hússzorosát elérő barna törpe is kering.
A kutatók szerint ez a hatalmas objektum megzavarhatta a bolygó pályáját, amely végül a csillagba zuhanhatott. Ezt a lehetőséget egy külön tanulmányban vizsgálják majd.
A csillagok bolygókat elnyelő eseményei kozmikus időskálán rendkívül gyorsan, akár napok vagy hetek alatt lezajlanak. A csillagászok ezért többnyire csak a megmaradt kémiai nyomokból tudják rekonstruálni a történteket.

Nemzetközi kutatók több űrtávcső és obszervatórium adataiból vizsgálták meg a mintegy 650 fényévre található Csiga-ködöt. Az eredmények szerint a köd közepén lévő fehér törpe szétszakíthatott egy bolygót vagy barna törpét, amelynek anyaga később a felszínére hullott. A becsapódások során felszabaduló energia okozhatja a korábban is megfigyelt röntgenkitöréseket.