Sulyok Tamás megbízatásának megszűnésétől, július 20-ától az új államfő megválasztásáig az elnök feladat- és hatásköreit teljes jogkörrel ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, jelen esetben Forsthoffer Ágnes látja el. Az ő helyét pedig Hallerné Nagy Anikó, a Tisza Párt országgyűlési alelnöke tölti be.

Amennyiben a köztársasági elnök megbízatása idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül a parlamentnek új köztársasági elnököt kell választania – jelen esetben augusztus 18-ig. Ennek megfelelően Hallerné Nagy Anikó ideiglenes házelnök augusztus 11-ét jelölte meg a köztársaságielnök-választás időpontjának.

A jelölés és a választás menete

A választást jelölés előzi meg, amelynek érvényességéhez a parlament legalább egyötödének, azaz negyven képviselőnek az írásbeli ajánlása szükséges.

Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak a képviselőnek, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen lesz. A jelölésre vonatkozó ajánlásokat hétfő délelőtt 10 óráig lehet benyújtani az Országgyűlés elnökének feladatait ellátó alelnökhöz. Mint ismeretes, a Tisza Párt frakciója szombaton Baka Andrást jelölte köztársasági elnöknek.

A köztársaságielnök-jelölttel szemben az Alaptörvény csupán két kötelező feltételt támaszt:

• a magyar állampolgárságot és
• a harmincötödik életév betöltését.

Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja meg. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az első voksolás eredménytelen, akkor másodikat kell tartani.

A második szavazás alapján, amelyen a két legtöbb voksot kapott jelöltre lehet szavazni, a megválasztott köztársasági elnök az lesz, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapja.

Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása azt is kimondja, hogy az új államfőt az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb 5 évig tartó időtartamra választják meg.

Nem azonnal lép hivatalba

Kevésbé ismert az a szabály, hogy a megválasztott köztársasági elnök nem azonnal kezdi a megbízatását. Az új államfő tudniillik csak a választás eredményének kihirdetését követő 8. napon lép hivatalba, és azt megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.

A megválasztott köztársasági elnöknek a hivatalba lépése napjáig meg kell szüntetnie a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, harminc napon belül pedig vagyonnyilatkozatot kell tennie.

Az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök személye sérthetetlen. A sérthetetlenség magában foglalja a büntetőjogi védelmet, a büntetőeljárás alóli mentességet és a kiemelt személyi védelmet is. 

A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani. Kirívóan súlyos esetben hivatalban lévő államfőt is meg lehet fosztani tisztségétől. A szándékos bűncselekményt elkövető elnökkel szemben a képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztását. Az eljárás megindításához kétharmados többség szükséges. A szavazás titkos. Magát a megfosztási eljárást az Alkotmánybíróság folytatja le. Ha az alkotmánybírák az eljárás eredményeként megállapítják az államfő közjogi felelősségét, akkor tisztségétől megfoszthatják.

(Borítókép: Magyar Péter 2026. július 14-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)