Július végére az államháztartás központi alrendszerének mínusza 2857,9 milliárd forintra duzzadt, ami az éves hiánycél 67,7 százalékának felel meg – közölte a Pénzügyminisztérium az államháztartás júliusi előzetes adatait ismertetve. A legnagyobb lyuk a központi költségvetésben keletkezett, ahol 2773,6 milliárd forintos hiány halmozódott fel. Ezt valamelyest ellensúlyozta az elkülönített állami pénzalapok 126,8 milliárdos többlete, miközben a társadalombiztosítási alapok további 211 milliárd forintos mínuszt hoztak össze.

Az első négyhavi hiány elérte a 3849,8 milliárd forintot, amely 919,3 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál – tehát ez az adat a választásokig tart. Ezzel szemben – a választásokat követően – a május-július havi többletek összege 991,9 milliárd forint volt, mely 847,8 milliárd forinttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Ahogy arra a Portfolió is felhívta a figyelmet:

A rekordméretű havi többlet így valamelyest fékezte az év első felében felhalmozott költségvetési hiányt. A Pénügyminisztérium tájékoztatása szerint a tavalyi év azonos időszakánál kedvezőbb egyenleg elsősorban a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kifizetéseinek egyéb bevételekkel konszolidált, mintegy 300 milliárd forintos csökkenéséből adódik. A kedvezőbb egyenleg irányába hatott továbbá az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 109 milliárd forintos csökkenése és az adó- és járulékbevételek mintegy 157 milliárd forintos emelkedése is.

A rekordot jelentő júliusi többlet azonban csak az egyik oldala a költségvetés történetének. Az első hét hónap mérlegét továbbra is jelentős kiadások terhelik, több fontos tételre is többet költött az állam, mint egy évvel korábban. Július végéig csak nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra 4900,3 milliárd forint ment el – ebben már a 13. havi és a részben kifizetett 14. havi nyugdíj is benne van. Eközben a gyógyító-megelőző ellátások további 1786,8 milliárd forintot vittek el. Mindkét összeg meghaladta az egy évvel korábbi szintet, vagyis a júliusi rekordplusz mögött továbbra is erős kiadási nyomás húzódik meg.

„A költségvetésnek július végéig 299,7 milliárd forint összegű lakáscélú kiadása keletkezett, amely jelentős növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Mindezeken felül az állami beruházási fejezet kiadásai is közel 100 milliárd forinttal lettek nagyobbak az előző év azonos időszakánál. Az eltérést elsősorban egyes útberuházásokhoz kapcsolódó kifizetések okozták” – összegezte a Pénzügyminisztérium.

(Borítókép: Kármán András 2026. június 8-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)