Rekordot döntött a magyar huszonévesek átlagos megtakarítása, a K&H ifjúsági index második negyedéves felmérése szerint a 19–29 évesek körében félretett összeg átlagosan már 977 ezer forintra rúg. A mintegy egymilliós átlag mögött ugyanakkor jelentős különbségek húzódnak meg. A kutatás szerint a korosztály 56 százalékának van valamilyen megtakarítása: 26 százalék banki megtakarítási termékben tartja a pénzét, további 30 százalék pedig más módon tesz félre.

A megtakarítás leginkább azoknál jellemző, akiknek már van rendszeres jövedelmük, az aktív keresők 61 százaléka rendelkezik tartalékkal. Meglepő módon azonban a diákok alig maradnak el tőlük, körükben 59 százalék ez az arány, miközben az inaktív fiataloknál már csak 38 százalék. A félretett pénznek ráadásul többnyire konkrét célja van: sokan lakásra, utazásra vagy autóvásárlásra gyűjtenek.

A rekord mögött hatalmas különbségek húzódnak

A rekordösszegnél azonban talán beszédesebb, hogy a fiatalok egy részénél maga a megtakarítás módja is változik. Egyre többen nem azt teszik félre, ami a hónap végén véletlenül megmarad, hanem már előre kalkulálnak a megtakarítással, és a hónap elején elkülönítik az erre szánt összeget. „Az eredmények azt mutatják, a fiatalok egy része egyre tudatosabban építi tartalékait. Az pedig, hogy egyre többen már a hónap elején elkülönítik a megtakarításra szánt összeget, az előre tervezés erősödését mutatja” – mondta Rammacher Zoltán, a K&H Bank lakossági marketingvezetője.

Ha azt nézzük, mire gyűjtenek a fiatalok, már jóval árnyaltabb kép rajzolódik ki. A megtakarítással rendelkezők 45 százaléka lakáscélra tesz félre, ezzel továbbra is az otthonteremtés vezeti a listát. Nem sokkal marad el mögötte azonban az utazás: ezt 42 százalék nevezte meg megtakarítási célként. Autóvásárlásra 36 százalék gyűjt. A félretett pénz ugyanakkor nem mindenkinél kapcsolódik konkrét vásárláshoz. Közel minden harmadik megtakarító fiatal általános tartalékot épít – vagyis olyan biztonsági párnát, amelyhez szükség esetén hozzá tud nyúlni. Minden ötödik válaszadó pedig valamilyen nagyobb értékű tárgy megvásárlására tesz félre.

Míg előbbiek átlagosan 1,465 millió forintot halmoztak fel, addig a nőknél mindössze 469 ezer forint az átlagos megtakarítás. Vagyis a fiatal férfiak átlagosan több mint háromszor akkora pénzügyi tartalékkal rendelkeznek, mint a velük egykorú nők. Nemcsak az összegekben, hanem a célokban is markáns eltérés látszik. A nők 56 százaléka lakáscélra gyűjt, miközben a férfiaknál ugyanez az arány 35 százalék. Utóbbiaknál az autó kerül előtérbe: 46 százalékuk erre tesz félre.

Az életkor legalább ennyire élesen kettévágja a mezőnyt. A húszas éveik végén járók átlagosan már 1,953 millió forint megtakarítással rendelkeznek, miközben a fiatalabb korosztálynál 699 ezer forint az átlag. A rekordot jelentő 977 ezer forintos összeg mögött tehát korántsem egy egységesen gyarapodó generáció áll: attól függően, hogy a korosztály melyik csoportját vizsgáljuk, többszörös különbségekkel találkozhatunk.

A tudatosabb tervezés nemcsak a válaszokból, hanem a hosszabb távú adatokból is kirajzolódik. Néhány éve még a fiatalok 22–29 százaléka mondta azt, hogy már a hónap elején elkülöníti a megtakarításra szánt összeget. Ez az arány mára 35 százalékra emelkedett. Vagyis egyre többen kezelik a megtakarítást előre betervezett kiadásként, nem pedig úgy, mint ami a hónap végén esetleg megmarad. Utóbbi módszert továbbra is nagyjából minden ötödik fiatal követi rendszeresen.

A felmérés szerint közben látványosan visszaszorult az alkalomszerű takarékoskodás: míg korábban a fiatalok mintegy 40 százaléka csak időnként – például egy nagyobb összeghez jutva – tett félre, arányuk mára 30 százalék környékére csökkent. Mindössze 16 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem takarít meg, ami a kutatás történetének eddigi legalacsonyabb értéke. És nemcsak többen tesznek félre, hanem az összegek is nagyobbak lettek.

A felmérést megelőző hónapban a fiatalok 39 százaléka tudott úgy megtakarítani, hogy annak pontos összegét is meg tudta nevezni. Körükben az egy hónap alatt félretett pénz átlaga elérte a 115 ezer forintot. Ha azokat is beleszámítjuk, akik egyáltalán nem tudtak megtakarítani, a teljes mintára vetített átlag akkor is 62 ezer forint volt. Korábban ugyanezek a mutatók még 100, illetve 50 ezer forint alatt jártak. Ez már közelebb visz annak megértéséhez is, hogyan kerülhetett történelmi csúcsra a fiatalok pénzügyi tartaléka. A 977 ezer forintos rekord mögött ugyanis nem pusztán az áll, hogy egy szűkebb kör nagyobb összegeket halmozott fel, a felmérés alapján egyszerre nőtt a rendszeresen megtakarítók aránya és a havonta félretett összeg is.

Az eredmények értelmezésénél ugyanakkor fontos látni, pontosan kiket vizsgált a kutatás. A K&H ifjúsági index nem a teljes magyar fiatalságról ad képet: a felmérés mintája a 19–29 éves magyarországi városi lakosságot reprezentálja nem, életkor, régió, településtípus, iskolai végzettség és gazdasági aktivitás szerint. A K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére készülő kutatás összesen 300 fiatal megkérdezésén alapul, a közölt maximális hibahatár +/– 5,7 százalék. Az adatfelvétel 2026. május 4. és 19. között zajlott.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Kaszás Tamás / Index)