Aranyszínű sárgaság és annak fő terjesztője, az amerikai kabóca szőlőbetegségek mostanra megjelentek az ország szinte egész területén, 18 megyében és 21 borvidéken. A Népszava beszámolója szerint főként Zalában és Veszprémben okoz gondot, de átterjedt a tokaji borvidékre is.

A fertőzés következtében a levelek felpöndörödnek, merevvé, törékennyé válnak, elhalnak, a hajtások nem érnek be őszre, gumiszerűek, hajlékonyak maradnak, télen könnyen elfagynak. A bogyók nem fejlődnek ki megfelelően, elfonnyadnak, megráncosodnak és lehullanak, ami akár teljes termésveszteséget okozhat. Kulcsfontosságú lenne megfelelő védekezés a betegség ellen, főként mivel a szakemberek úgy értékelik, a járvány még felfutó fázisban van. 

A fertőzés visszaszorításán dolgoznak

Egy módosított jogszabály értelmében harmincról húsz százalékra csökkent a fertőzési küszöb, amely felett az egész szőlőültetvény megsemmisítését elrendelik. „Ha egy ültetvényben egyötödnyi beteg tőke van, az gazdaságosan már nem helyreállítható, illetve olyan fertőzési kockázatot rejt, ami indokolja a teljes kivágást” – magyarázzák a szakértők.

„Az ország összes szőlőterületén védekezni kell e betegség ellen, s a professzionális szőlőtermelők döntő hányada ezt ismereteink szerint meg is teszi. Azzal kapcsolatban viszont kissé tamáskodó vagyok, hogy a kistermelők, s házikertek tulajdonosai is elvégzik-e ezt a munkát” – mondta a Népszavának Molnár Ákos, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szőlészeti szekciójának elnöke. Hozzátette, a betegségtől nem lehet végérvényesen megszabadulni, de azon dolgoznak, hogy újra kezelhető állapotba szorítsák vissza a megjelenését.  

A hatósági döntéssel kivágott ültetvények tulajdonosai számára egyszerűsítették a támogatási eljárást, megszüntették a kötelező várakozási időt az újratelepítésnél, és kiemelt pontszámmal támogatják a rekonstrukciót. Bővítették az engedélyezett növényvédő szerek körét, így jelenleg már több mint 50 engedélyezett rovarölő készítmény áll a gazdálkodók és házikert-tulajdonosok rendelkezésére, valamint az öko- és biogazdaságokban is használható szerek száma szintén nőtt. A Nébih elindította a tematikus FD-térképfelületét, ahol a gazdák nyomon követhetik a fertőzési gócokat, a védő- és pufferzónákat, illetve a betegség terjedési dinamikáját. 

Hosszú bürokratikus ügyintézés nehezíti a védekezést

„A pillanatnyilag érvényben lévő kártalanítási rendszer és a járvány visszaszorítása egyelőre két, egymással közös nevezőre nem hozható folyamat” – emelte ki a szakember. Az a probléma, hogy a hosszú, bürokratikus ügyintézés miatt hónapokig, sokszor egy egész évig kell várni arra, hogy a beteg szőlőt megsemmisítsék. 

„Az egyszerűbb eljárást lehetővé tevő módosításokat július végén elfogadták, tehát haladunk, csak nem abban a tempóban, mint ahogy a betegség terjed. Sajnos tavaly rendkívül sok fertőzés történt, aminek az »eredménye« az idén látható, s ahogy járjuk a borvidékeket, bizonyos helyeken drámai a helyzet. A Dunántúl nyugati, délnyugati részén, a Balaton-parton, Somlón, s ami új és nagyon fájdalmas történet, hogy Tokaj-Hegyalján is immár járványos méreteket öltött a fertőzés” – fogalmazott Molnár Ákos.

Navracsics Tibor reagált a hírre

A volt miniszter Facebook-bejegyzésében azt írta, 2025 novemberében, Nagy István, akkori agrárminiszterrel együtt kezdeményezték az akkor még a Dunántúl déli és középső részén pusztító aranyszínű sárgaság elleni védekezésre szánt jelentősebb összeg elkülönítését. Ez az összeg akkor 3,8 milliárd forint volt. Az volt a céljuk, megteremtsék a hatékony védekezés lehetőségét és megakadályozzák, hogy a járvány átterjedjen Tokajra és környékére.

„Akkor meg is kezdődött a pénz felhasználásával az előkészítő munka, hogy idén meginduljon a hatékony védekezés. Most szomorúan olvasom a Népszava cikkében, hogy egy miniszteri rendelet elfogadásán kívül gyakorlatilag nem történt semmi” – közölte Navracsics Tibor. Hozzátette, a szakértők szerint a Szent György-hegy már elesett, a Badacsony végveszélyben van, és a cikkből az is kitűnik, hogy Tokajban is megjelent a kór.

„Így ez az ügy is odakerült, ahol a Velencei-tó problémája, a Balaton kotrásának kérdése is található: a szakmai inkompetenciából meg nem oldott ügyek közé” – írja.

(Borítókép: Navracsics Tibor 2025. április 24-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)