Egy túl erős államfő Magyar Péternek is keresztbe tehetne

Kedden, az Országgyűlés rendkívüli ülésén megválasztják Magyarország új köztársasági elnökét. Az államfő megválasztását hosszú politikai és alkotmányos vita előzte meg: Magyar Péter már a választási kampányban azt ígérte, hogy eltávolítja Sulyok Tamást, mert álláspontja szerint a volt államfő a Fidesz érdekeit képviselte, és nem tudta megtestesíteni a nemzet egységét.

Jövő kedden új köztársasági elnököt választ az Országgyűlés, a most megválasztott államfő azonban csak az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tölti be tisztségét. Mivel Magyar Péter az új alkotmány részeként támogatja a közvetlen államfőválasztást, elképzelhető, hogy mindez hosszabb távon egy félelnöki rendszer kialakulásához is elvezethet (Fotó: Mediaworks) — Kedden új köztársasági elnököt választ az Országgyűlés, a most megválasztott államfő azonban csak az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tölti be tisztségét. Mivel Magyar Péter az új alkotmány részeként támogatja a közvetlen államfőválasztást, elképzelhető, hogy mindez hosszabb távon egy félelnöki rendszer kialakulásához is elvezethet (Fotó: Mediaworks)

A Fidesz kezdettől fogva alkotmányellenesnek és a jogállamiságot sértő lépésnek nevezte Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését. Ennek ellenére július 13-án az Országgyűlés tiszás többsége elfogadta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely megszüntette a köztársasági elnök megbízatását.

Magyar Péter jelöltjének megválasztását a Fidesz bojkottálja

Az átmeneti időszakban az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes gyakorolja az államfői jogköröket, kedden pedig már az új köztársasági elnökről dönt a parlament. A Tisza Párt – mint azt frakciójuk szombaton bejelentette – Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli, a Mi Hazánk Tóth Máté energiajogászt. A Fidesz és a KDNP illegitimnek tartja az eljárást, ezért bojkottálja a jelöltállítást. A parlamenti erőviszonyok alapján ugyanakkor gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a Magyar Péter jelöltje kapja meg a szükséges kétharmados támogatást.

Átmeneti lesz az új államfő

Fontos emlékeztetni ugyanakkor, hogy a kedden megválasztott államfő csak átmeneti köztársasági elnök lesz. Az Alaptörvény 17. módosítása értelmében megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tart. Magyar Péter a júliusi Reddit-kérdezz-felelek során egyértelművé tette, hogy támogatja a köztársasági elnök közvetlen, nép általi megválasztását. Felmerül a kérdés:

megváltozhat-e Magyarország államberendezkedése, lehet-e ez egy lépés a félelnöki rendszer felé?

Vezethet-e a közvetlen államfőválasztás félelnöki rendszerhez?

Kovács János politikai elemző az Origónak azt mondta: önmagában az államfő közvetlen választás még nem jelentené azt, hogy Magyarország elhagyná a parlamentáris államberendezkedést. Mint kifejtette, bár a közvetlen választás kétségkívül erősebb demokratikus legitimációt adna az államfőnek, ebből nem következik automatikusan a jogköreinek bővítése. Elméletileg létrejöhet egy olyan hibrid modell is, amelyben a köztársasági elnököt közvetlenül választják ugyan, de továbbra is alapvetően reprezentatív szerepet tölt be.