Ritkán telt el olyan hét az elmúlt években, hogy a NATO ne került volna a címlapokra.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Oroszország teljes körű, immár ötödik évébe nyúló Ukrajna inváziója továbbra is prioritást élvez a katonai szövetség számára, mivel ismételten kijelenti, hogy szilárdan támogatja Kijevet, és az európai szövetségesek összefognak saját védelmük fokozása érdekében.

Donald Trump amerikai elnök második ciklusát arra használta fel, hogy a NATO-t a velejéig megrázza; a fenyegetésektől Grönland Dániától való elfoglalásával és Kanada (mindkettő tagtárs) annektálásával, az általa más országok védelmi kiadásainak hiányának nevezett kritikákig, és a figyelmeztetésekig, hogy esetleg kivonja az Egyesült Államokat a szövetségből.

Mindazonáltal úgy tűnik, hogy a NATO a válsággal szemben átvészeli a vihart a közvélemény bíróságán. A Pew Research Center tanulmánya szerint a NATO-tagországok legtöbb állampolgárának jó benyomása van a szervezetről.

Konkrétan a NATO-t a legtöbb vizsgált 13 ország pozitívan értékeli, különösen Lengyelország (78%), Svédország (74%), Németország (73%) és Magyarország (72%).

A nem európai tagországokban, Kanadában (67%) és az Egyesült Államokban (57%) a válaszadók többsége is kedvező benyomást kelt.

Ez azonban nem minden országban ugyanaz, mivel a spanyolok 48-44%-os arányban osztoznak a NATO-ról alkotott kedvezőtlen és kedvező vélemények között, míg a görög és török válaszadók egyértelmű többsége (mindkettő 59%) negatívan vélekedik.

A NATO-ról alkotott pozitív vélemények Franciaországban (-7%), Olaszországban (-6%) és az Egyesült Államokban (-3%) csökkentek tavaly óta a Pew Research szerint, Görögországban viszont emelkedtek (+8%).

Az egyes tagországok demográfiai jellemzői között is vannak különbségek.

Az Egyesült Államokban egyértelmű a pártos megosztottság, ami a Trump-kormányzat látszólagos megvetését tükrözi a szövetség iránt: a demokraták 75%-a támogatja a NATO-t, míg Trump republikánusainak 42%-a.

Eközben Magyarországon a 18-34 éves felnőttek 87 százaléka pozitívan vélekedik a NATO-ról, szemben az 50 év felettiek 64 százalékával. Hasonló tendencia figyelhető meg Németországban, Olaszországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban.

Oroszország népszerűtlen Európa-szerte

A tanulmány megvizsgálta az egyes országok Oroszországról és elnökéről, Vlagyimir Putyinról alkotott véleményét is.

Minden megkérdezett NATO-tag kedvezőtlen véleményt nyilvánított Oroszországról: ez Svédországban (94%), Lengyelországban (86%) és Hollandiában (85%) volt a legegyértelműbb.

A negatív vélemények Törökországban csak éppen a pozitív vélemények fölé emelkedtek, 49%-ról 47%-ra.

Ha Európa egészét tekintjük, Oroszország folyamatosan népszerűtlen: minden egyes megkérdezett európai országban 10-ből legalább hat felnőtt kedvezőtlenül vélekedett Oroszországról, köztük Hollandiában, Lengyelországban és Svédországban is.

Ez hasonló tendencia Putyin esetében is. A többség Európa-szerte és Amerikában azt mondja, hogy nincs bizalmuk benne, "hogy a világ ügyeit illetően helyesen cselekedjen".

Az orosz elnök a legalacsonyabb bizalmi besorolást Lengyelországban, Svédországban, Spanyolországban és Hollandiában érte el a megkérdezett NATO-tagok közül. A legmagasabb bizalmi besorolást Törökország, Görögország és Magyarország adták, de még így is egyértelmű kisebbségben voltak (39%, 35% és 33%).

A NATO-polgárok megosztottak Zelenszkij ellen

Ami Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nézeteit illeti, a NATO-országok polgárai általában megosztottak, annak ellenére, hogy a szövetség továbbra is támogatja Ukrajnát.

A svédek (83%), a britek (68%) és a hollandok (67%) mondják leginkább, hogy bíznak abban, hogy helyesen cselekszik, míg a magyar (78%), görög (75%) és török (70%) válaszadók ennek ellenkezőjét mondják.

Az amerikaiak még mindig nagyobb valószínűséggel bíznak Zelenszkijben, mint nem, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna közötti kapcsolatok sokkal instabilabbak lettek, mióta Trump visszatért hivatalába. Az amerikai válaszadók fele nyilatkozott úgy, hogy bízik Zelenszkijben, míg 40%-uk azt mondta, hogy nem.