A szokatlanul meleg nyáreleji időjárás és a júliusban kialakult hőkupola sajátos körülményeket teremtett a Balatonban. A június és július eleje között kirajzott első árvaszúnyog-generáció szaporodása rendkívül sikeres volt, így az üledékben felnövekvő új egyedektől augusztusban és szeptemberben további jelentős rajzásokra kell készülni.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) üledékvizsgálatai alapján a lárvaállomány fejlettségi megoszlása azt mutatja, hogy a következő egy-két hétben még visszafogottabb vagy közepes szintű rajzások várhatók,

A kutatók emlékeztetnek arra, hogy az idei szezon eredetileg mérsékelt rajzást ígért, ám a júliusi rendkívüli hőhullám teljesen felborította a folyamatot. A Balaton vize több helyen megközelítette vagy meg is haladta a 29–30 °C-ot. Bár a tó domináns fajtája, a Chironomus balatonicus melegkedvelő, az optimális hőmérsékleti tartománya 18–24 °C közé esik. A szélsőséges forróság hőstresszt váltott ki a lárvákban, ami miatt a fejlődésük és a bábozódási folyamatuk átmenetileg megakadt, így az árvaszúnyogok egy időre szinte teljesen eltűntek. Amikor a víz 22–25 °C közé hűlt vissza, a közel kéthetes elmaradásban lévő lárvatömeg egyszerre indult fejlődésnek. Ez a halmozódás magyarázza a naplemente utáni hirtelen, tömeges rajzásokat, amelyeket a HungaroMet siófoki obszervatóriumának meteorológiai radarjai is egyértelmű biológiai jelként rögzítettek a tó felett.

Az árvaszúnyogok nem jó repülők, így kirepülés után a legkisebb szél is könnyen elsodorja őket. Ha a kirepülés idején enyhe északi vagy északnyugati légmozgás uralkodik, a rovarok jelentős része a déli part felé sodródik, így Siófokon vagy Zamárdiban látványos tömegek jelenhetnek meg, miközben az északi parton alig érzékelnek valamit a jelenségből. Bár a vízparti településeken a rajzás kellemetlenséget okozhat, az árvaszúnyogok egyáltalán nem csípnek, és a Balaton ökológiai működésének nélkülözhetetlen szereplői.

Lárváik az üledékben élnek, ahol az emberi tevékenységből származó és a melegben felszabaduló tápanyagokon elszaporodó algákat fogyasztják. Fejlődésük során ezt a szerves anyagot saját testükbe építik, majd kirepülésükkel fizikailag is kiszállítják a vízből, működtetve a tó természetes méregtelenítő rendszerét.

Tavaly a becslések szerint mintegy 10 ezer tonna árvaszúnyog-biomassza hagyta el így a Balatont, amelynek jelentős része a vízi és szárazföldi táplálékhálózatot, például a rovarevő madarakat táplálja. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a tömeges rajzások ellen az egyetlen tartós és biztonságos megoldás a tóba jutó tápanyagok csökkentése, míg a rovarok elleni vegyszeres vagy biológiai beavatkozás végzetes kockázattal járna a Balaton teljes élővilágára nézve.