Trump az Axiosnak adott interjújában nem fogalmazott meg újabb katonai fenyegetéseket, és nem fejezte ki bosszúságát amiatt sem, hogy Irán akadályozza a Hormuzi-szoros megnyitásáról szóló, Omán közvetítésével zajló megállapodás bejelentését.

Az elnök elmondása szerint visszafogottan kezelik a helyzetet, és csak félig-meddig tárgyalnak velük, miközben figyelemmel kísérik az iráni szárnyaló inflációt és a pénzhiányt.

Trump hangsúlyozta, hogy az amerikai tengeri zárlat tovább súlyosbította az iráni rezsim gazdasági válságát, így Teheránnak már a csapatai kifizetésére sincs fedezete. Közben a 75 dollár körüli olajár az amerikai fogyasztóknak is kedvez állítása szerint.

A Hormuzi-szoros tengeri forgalmáról Irán, Omán és az Egyesült Államok között egyeztetett megállapodás napok óta készen áll, a hivatalos bejelentés azonban egyre csúszik. A megegyezés értelmében Irán részleges ellenőrzést kapna a szoros hajóforgalma felett, ami a háború előtt nem állt a fennhatósága alatt. A katari és pakisztáni közvetítők eredetileg szerdára várták a bejelentést, azóta viszont jelentősen csökkent a megállapodás esélye.

Szombaton az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője, Mohammad Báger Zolghadr az ománi tárgyalásokon elfogadottakon túl újabb feltételeket szabott a szoros megnyitásához. Követelései között szerepel, hogy az Egyesült Államok soha ne fenyegesse és ne sértse Iránt, véglegesen fejezze be az Irán és szövetségesei – Libanon, Gáza, Jemen és Irak – elleni háborút, vonja vissza haderejét a térségből, fizessen teljes háborús kártérítést, oldja fel az összes szankciót, valamint szabadítsa fel a befagyasztott iráni vagyonokat. Ezek a feltételek korábban egy átfogó atomalku előfeltételeit képezték, ám Teherán most már a tengeri útvonal újranyitásához kötve követeli ezek teljesítését.

Amerikai tisztségviselők szerint a teheráni rezsimen belül élesedő hatalmi harc áll a háttérben. Az egyik tábort Maszúd Pezeskián elnök vezeti, aki a gazdasági összeomlástól tartva sürgeti a megegyezést Washingtonnal. A másik oldalt Ahmad Vahidi, az Iszlám Forradalmi Gárda parancsnoka képviseli, aki minden engedményt határozottan elutasít. Egy közvetítő ország diplomatája úgy véli, Zolghadr nyilatkozata pontosan ezt a belső küzdelmet tükrözi.

Az amerikai vezetés számítása szerint a harci cselekmények felfüggesztése rákényszeríti az iráni rezsimet arra, hogy szembenézzen a háború pusztításával, az infrastrukturális károkkal és a mélyülő gazdasági válsággal. Eközben a Hormuzi-szoros déli sávján keresztül, az amerikai haderővel koordinálva éjszakánként mintegy 8 millió hordó nyersolaj hagyja el a Perzsa-öblöt, Washington pedig megállapodás hiányában is igyekszik ezt a mennyiséget tovább növelni.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.