GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 09. 4 percnyi olvasás
A forró nyár után még forróbb ősz következhet Franciaországban.
Franciaországnak ellen kell állnia annak a kísértésnek, hogy a nehéz kiadási döntéseket a jövő évi elnökválasztás utánra halassza – mondta az ország költségvetési minisztere, hangsúlyozva, hogy Párizs nem engedheti meg magának az amúgy is jelentős francia költségvetési hiány további növekedését.
Franciaország államháztartásának rendbetétele az első számú prioritás
– mondta David Amiel a Financial Timesnak. A miniszter a jelenlegi helyzetet „puskaporos hordóhoz” hasonlította, miközben a 2027-es költségvetés előkészítésén dolgozik, amelyet ősszel terjesztenek a parlament elé.
Amiel felszólította azokat a jelölteket, akik az áprilisi választáson Emmanuel Macron elnök utódai szeretnének lenni, hogy hiteles kampányprogramokat mutassanak be, és ne próbálják „választási célú” költekezési ígéretekkel megnyerni a szavazókat.
A Sébastien Lecornu miniszterelnök vezette kisebbségi kormány jövőre növelni szeretné a védelmi kiadásokat, valamint megőrizné a zöld átállást szolgáló programokat, miközben lassítaná a jóléti kiadások növekedését.
A visszafogott GDP-növekedés közepette azonban a kormány arra figyelmeztetett, hogy idén aligha lesz képes érdemben csökkenteni a költségvetési hiányt
A növekvő munkanélküliség sem segít: a ráta a második negyedévben 8,3 százalékra emelkedett, ami csaknem hatéves csúcs.
A kormány jelenlegi célja, hogy az év végére a GDP 5 százalékára mérsékelje a hiányt, a 2025-ös 5,1 százalékról. Franciaország ugyanakkor még messze van attól a vállalásától, hogy 2029 végére a GDP 3 százalékára szorítsa le a hiányt, ami az uniós szabályok teljesítéséhez szükséges.
A magasabb hitelfelvételi költségek miatt Franciaország államadósságának kamatterhei az idei év első hat hónapjában 34,5 milliárd euróra emelkedtek, ami 18,8 százalékos növekedés 2025 azonos időszakához képest. Amiel szerint a hitelfelvétel költsége idén mintegy 11 milliárd euróval lehet magasabb a tavalyinál – ez nagyjából az igazságügyi minisztérium teljes éves költségvetésének megfelelő összeg.
Mindenki tudja, hogy leromlott államháztartási helyzetünk gyökere az egészségügyi és nyugdíjkiadások robbanásszerű növekedése
– érvelt Amiel. Ez nagyrészt Franciaország öregedő népességének következménye. „Ha az elmúlt 50 év kiadásnövekedését nézzük, annak 80 százalékát a szociális kiadások tették ki.”
A parlamenti többséggel nem rendelkező kormány számára azonban nehéz lesz széles körű kiadáscsökkentéseket végrehajtani Macron mandátumának hátralévő kilenc hónapjában – különösen a nyugdíjak területén, amely Franciaországban rendkívül kényes politikai kérdés.
Az Insee francia statisztikai hivatal szerint a nyugdíjak, az egészségügyi ellátás, a munkanélküli-ellátások és más szociális juttatások az állami kiadások 58 százalékát teszik ki, ezért ezek reformja kulcsfontosságú az államháztartás rendbetételéhez.
Amiel szerint a parlamentnek meg kell fontolnia a nyugdíjak és bizonyos juttatások automatikus, inflációhoz kötött emelésének befagyasztását, mivel ezzel több milliárd eurót lehetne megtakarítani.
Korábbi kormányok már megpróbálkoztak hasonló befagyasztásokkal, de az erőteljes társadalmi ellenállás miatt végül visszavonultak.
Júliusban a kormány ígéretet tett arra, hogy 50-ről 100 euróra emeli azt a maximális éves összeget, amelyet az embereknek saját zsebből kell fizetniük gyógyszerekért, illetve orvosi vizitekért. A két tétel együttes éves felső határa így megduplázódna, 200 euróra.
A szocialisták, akiknek a szavazataira a francia kisebbségi kormánynak ismét szüksége lesz, várhatóan elleneznék a szociális kiadások csökkentését. Tavaly Lecornu a költségvetés elfogadása érdekében engedett a baloldalnak, és visszavonta Macron nagy politikai küzdelem árán keresztülvitt intézkedését, amely két évvel, 64 évre emelte volna a nyugdíjkorhatárt. 2024-ben és 2025-ben is kormányok buktak bele a költségvetés körüli összecsapásokba.
A francia reformképességgel kapcsolatos aggodalmak miatt a kötvénybefektetők más európai országokhoz képest magasabb hozamot követelnek a francia állampapírokért – még az egykor lemaradónak számító Görögországhoz képest is.
A tízéves német és francia államkötvények hozama közötti különbség az utóbbi időben 80 bázispont körül alakult, ami a legmagasabb szint a tavaly őszi, előző költségvetési csatározások óta.
Macron csaknem egy évtizedes hatalmának egyik tartós öröksége az államháztartás romló állapota: az államadósság több mint ezermilliárd euróval nőtt, miközben a GDP-arányos adósságráta a 2017-es 98 százalékról 117 százalékra emelkedett.
Macron jelentős állami támogatásokkal igyekezett megvédeni a háztartásokat és a vállalkozásokat az egymást követő válságoktól, köztük a Covid–19-járványtól és a 2022-es energiaválságtól, később azonban nehezen tudta visszavágni ezeket a támogatásokat. A megfelelő kiadáscsökkentéssel nem fedezett adócsökkentések szintén jelentős szerepet játszottak a helyzet kialakulásában.
Mivel az elnökválasztási kampány még nem kezdődött el igazán, a népes jelöltmezőny tagjai egyelőre nem fejtették ki részletesen, hogyan tennék rendbe az államháztartást.
Napi