KülföldSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 09. 2 percnyi olvasás
A tudományos felfedezések virágkorát éljük jelenleg, az elmúlt hetek eredményei után következő időszakban is új áttörések szemtanúi lehetünk.
A bolygónk belsejében zajló folyamatokról hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy évezredek alatt sem változnak, a legfrissebb geofizikai adatok azonban rácáfoltak erre. A ScienceDaily tudományos magazin beszámolója szerint a Föld magjának áramlási iránya a csendes-óceáni lemezek alatt hirtelen és drasztikusan megfordult.
Ez a folyékony fémréteg felelős azért a hatalmas mágneses pajzsért, ami megvédi a földi életet a pusztító kozmikus sugárzástól és a napviharoktól, így a legkisebb zavar is azonnali visszhangot vált ki a műholdas mérőrendszerekben.
A kutatók egyelőre nyugalomra intenek, mivel az első modellek szerint a Föld forgására vagy a mindennapi életünkre ez nincs közvetlen hatással. Ugyanakkor a geofizikusok elismerték, hogy a jelenlegi matematikai és földtani modellek nem látták előre ezt a jelenséget.
Miközben a Föld mélye tartogat meglepetéseket, a világűrben is elképesztő felfedezéseket tesznek a kutatók. Lapunk korábban beszámolt már arról, hogy a Marson lévő Curiosity űrjármű a Valle Grande nevű völgyben olyan különleges, méhsejtszerű, geometriai mintázatokat fotózott a talajban, amelyeket egyszerűen még ma sem tudnak hova tenni a szakemberek.
A törések kémiáját jelenleg is elemzik, mert a kutatók szerint ezek a formák egyértelműen arra utalnak, hogy a vörös bolygón egykor aktív és ciklikus vízmozgás zajlott, ami kedvezhetett az élet kialakulásának.
Az űrkutatók szenzációs felfedezése azonban itt nem ér véget, hiszen nemsokára egy újabb mérföldkőhöz érkezik a tudomány. A NASA hírei szerint augusztus 30-án startol el a SpaceX Falcon Heavy rakétájával a Nancy Grace Roman űrtávcső. Ez a csúcsszuper csillagászati eszköz a Hubble méretével vetekszik, de a látómezeje szászhatvanszor nagyobb lesz. A küldetés célja pedig a sötét anyag és a sötét energia feltérképezése, valamint több ezer új, eddig láthatatlan exobolygó felfedezése.
A sötét anyag az univerzum egyik legnagyobb rejtélye: egy olyan láthatatlan anyagforma, amely nem bocsát ki, nem nyel el és nem is ver vissza semmilyen fényt vagy egyéb elektromágneses sugárzást, így a hagyományos távcsövekkel teljesen észlelhetetlen. Nem tudjuk pontosan, miből áll, de a jelenléte vitathatatlan. Onnan tudjuk, hogy létezik, hogy a tömegéből fakadó elképesztő gravitációs ereje jól láthatóan rángatja és egyben tartja a csillagokat, valamint a galaxisokat. Ha nem lenne sötét anyag, a galaxisok a gyors forgásuk miatt egyszerűen szétrepülnének a világűrben, mert a látható csillagok és gázfelhők tömege (és így a gravitációja) messze nem lenne elég ahhoz, hogy összetartsa őket. Bár közvetlenül nem tudjuk lefotózni, a csillagászok trükkös módszerekkel képesek feltérképezni a sötét anyag elhelyezkedését. A legfontosabb eszköz erre az úgynevezett gravitációs lencsehatás.
Napi