Bulgária világelső lett az elektromosenergia-rendszeréhez viszonyított tárolókapacitások arányát tekintve, így a térségben egyre jelentősebb szerepet játszik az áramstabilitás fenntartásában.

Az EUalive beszámolója szerint az ország Délkelet-Európa energiarendszerének egyik fő stabilizáló elemévé vált az elmúlt két évben, miközben Románia és Magyarország súlyos energiatermelési gondokkal küzd.

Az elhúzódó kánikula és a rendkívül alacsony vízállás ugyanis nemcsak a paksi és a romániai csernavodai atomerőműnél kényszerített ki részleges leállításokat, de seenews.com beszámolója szerint Szerbiában két vízerőmű teljesítményét is csökkenteni kellett.

Bulgária lényegesen kisebb fennakadásokkal vészeli át a hőséget. A Duna partján fekvő, szintén frissvizes hűtéssel működő kozloduji atomerőművet nem kellett leállítani, ami a bolgár sajtó szerint a mélyebben elhelyezkedő vízkivételi pontoknak köszönhető.

Az igazi áttörést azonban a tárolási stratégia hozta meg. Több mint 12 ezer megawattos tárolókapacitásával Bulgária abszolút értékben is a harmadik helyen áll Európában Németország és Olaszország mögött – ami gazdaságuk és energiahálózatuk méretéhez képest kiemelkedő eredmény.

A kiépített akkumulátoros rendszernek köszönhetően a bolgár hálózat az országos energiatermelés egyharmadát képes elraktározni – amelynek felét napenergiából állítják elő –, és egy teljes áramszünet esetén akár 2,5 órán át is képes lenne önállóan működni, szemben Románia 15 perces kapacitásával.

A helyzet régiós áramimportra gyakorolt hatásáról Hiezl Tamást, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) elnökét, valamint Aszódi Attila professzort kérdezte a 24.hu.

Hiezl Tamás elmondta, hogy a hatalmas bolgár tárolókapacitások hatékony segítséget jelentenek a környező országoknak. Különösen igaz ez az olyan napon belüli csúcsidőszakokra, mint a Magyarországon kritikus 17 és 22 óra közötti sáv, amikor a hőség és a szárazság miatt rendszeresen energiahiány keletkezik.

Bár a bolgár export hazánkat is eléri, Magyarország jelenleg főként a cseh áramimportra szorul, így a hazai energiaellátási helyzet megítélése a jelenlegi kánikulában meglehetősen kettős.