Banai Péter Benő emlékeztetett: a három százalékos magyar inflációs cél jelenleg magasabb más európai országok inflációs céljánál, az Európai Központi Bank legutóbbi konvergenciajelentésében szereplő 2,7 százalékos inflációs referencia-szintnél,

ezért a kormány euróbevezetési szándékát is figyelembe véve, célszerű lehet annak felülvizsgálata.

Az alelnök hangsúlyozta: a jegybank elsődleges célja, az árstabilitás elérése és fenntartása a fenntartható gazdasági növekedés elérése szempontjából is elsődleges fontosságú. Banai Péter Benő az euró bevezetésével kapcsolatban arról is beszélt: a szükséges gazdasági feltételek teljesítése – így a stabil költségvetés, a csökkenő adósságráta, az alacsony infláció, a hosszú lejáratú állampapírok alacsony hozamszintje, az árfolyam stabilitása – hasznos a magyar gazdaság egészére nézve. Az alelnök hozzátette: az euró bevezetésének vannak előnyei és lehetnek hátrányai, az eurózóna-tagság pedig önmagában nem eredményezi a gazdasági felzárkózás nagyobb ütemét, azt hosszabb távon a gazdaságpolitika minősége határozza meg.

A kibercsalások visszaszorításáról szólva Banai Péter Benő kiemelte: a tavaly nyáron indított jegybanki „öt csapás” programnak is köszönhetően egyes csalástípusoknál 41 százalékkal csökkent a banki átutalásokat érintő visszaélések száma és sok esetben sikerült visszafordítani csalások növekvő tendenciáját. Az alelnök a qvik fizetési rendszerről szólva elmondta: a fejlesztés nemcsak a bankkártya egy kényelmes alternatívája, de egyúttal a nemzetgazdaság számára is olcsóbb fizetési megoldást jelent.

Címlapkép forrása: Portfolio