A Velencei-tó katasztrofális állapotáról szólva Gajdos László, élő környezetért felelős miniszter elmondta, hogy a tó sajátos életű, időnként kiszárad, időnként kiönt, de arra már tíz éve nem volt példa, hogy vizet kellett volna leereszteni belőle. A miniszter szerint sok hibás fejlesztés tette tönkre a tó ökológiáját, ezért szakértői csapatot kért fel a lehetőségek vizsgálatára – reményei szerint jövőre már jobb lesz a helyzet, mint idén.

Az előző kormány ugyanakkor 2021-ben kidolgozott egy tervet, amely 40 milliárd forintból kezelte volna a problémát – ezt tíz évre titkosították, a nyilvánosság soha nem ismerhette meg.

A tervről az Index már egy hónapja, júniusi interjújában kérdezte a minisztert, aki akkor azt mondta lapunknak, hogy ő maga sem látta még a dokumentumot.

A Magyar Hangnak adott interjújában most ennél is tovább ment – arra a kérdésre, hogy miniszterként megismerte-e már az anyagot, így felelt:

Én lennék a legboldogabb, ha láthattam volna már, mert akár még értékelhető információkat is tartalmazhatna. De sajnos egyszerűen nem találjuk.

A miniszter az interjúban a „semmiből” létrehozott tárca első ötven napjáról is beszélt. Mint fogalmazott, „víz alatt szerelik a tengeralattjárót”, ugyanis a Fidesz alatt megszűnt minisztérium feladatait több tárca – a mezőgazdasági, az energiaügyi, a gazdasági, sőt az igazságügyi – között szétdobva találták meg, miközben a megalakulás után két nappal már az azbesztes útburkolatok ügyével kellett foglalkozniuk.

Ha pedig már megemlítette a szombathelyi szennyezett útburkolatot, akkor jelezte, hogy hamarosan végleges döntés születik az ügyben. Magyar Péter csütörtökön be is jelentette a zúzott kő eltávolítását a leginkább érintett Oladi Platóról. Gajdos szerint a minisztérium létrehozásával a kormány azt is deklarálta, hogy mostantól nem lehet beruházást végrehajtani a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele nélkül. Elrettentő ellenpéldaként az akkumulátorgyárakat hozta fel, amelyeknél szerinte máig senki nem tudja megmondani, miért éppen oda kerültek, ahová.

Az aszályra visszatérve a miniszter elmondta, hogy koordinációs törzset állítottak fel, a paksi atomerőmű melegebb hűtővize miatt pedig folyamatosan oxigénnel dúsítják a Duna vizét, mert a melegebb vízben kevesebb az oldott oxigén, és ez fenyegeti leginkább az élővilágot.

Beszélt a szeptember végéig tartó fakitermelési moratóriumról is – utána a tarvágás visszaszorítása és a „fabányászat” helyett az ökológiai célú erdőgazdálkodás a cél –, valamint a szeptembertől felálló természetvédelmi főhatóságról, amely a zajterheléstől az ipari szennyezőkön át az állatjólétig mindent ellenőrizne, és amelynek egyenruhás környezetvédelmi őrei a terepen derítenék fel az illegális szennyezést, szemétlerakást, kutyaviadalokat. A Natura 2000-es területekre szerinte a jövőben magánszemélyek sem építkezhetnek majd, ha az a biodiverzitást zavarná.

A miniszter a vadászati szabályokhoz is hozzányúlna, noha a terület a mezőgazdasági tárcához tartozik: úgy véli, ha tiltják a kutyaviadalokat, tiltani kell a kotorékebbel végzett vadászatot is, amely szerinte „voltaképpen egy föld alatt zajló viadal egy kutya és egy róka között”, és kimeríti az állatkínzás fogalmát.

Az állatjólétről szólva a július 1-jével megalakult Állatvédelmi Helyettes Államtitkárságot említette, valamint a gyepmesteri telepek feltérképezését és fejlesztését ígérte – a cél, hogy a néhol siralmas állapotú létesítményekben az állatok kellően jól érezzék magukat.

(Borítókép: Gajdos László 2026. május 11-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)