A stresszhormonként ismert kortizol megzavarhatja az agy térbeli tájékozódásért felelős rendszerét. A németországi Ruhr Egyetem Bochum kutatói szerint a hormon gyengíti a „rácssejtek” működését, amelyek fontos szerepet játszanak abban, hogy eligazodjunk a környezetünkben.

A kutatásban 40 egészséges férfi vett részt. A résztvevők két külön napon navigációs feladatot végeztek egy virtuális környezetben, miközben MRI-vizsgálattal figyelték az agyműködésüket. Az egyik alkalommal 20 milligramm kortizolt kaptak, a másikon placebót.

A résztvevőknek egy nagy, virtuális réten kellett eligazodniuk, majd megtalálniuk a kiindulási helyükhöz vezető legrövidebb utat. 

Stressz alatt kikapcsolhat a belső GPS

A kutatók az agyi képalkotás során azt is megfigyelték, hogy kortizol hatására kevésbé voltak egyértelműek a rácssejtek jellegzetes aktivitási mintázatai.

Ezek az idegsejtek az entorhinális kéregben találhatók, és a térbeli tájékozódásban kulcsszerepet játszanak. A kutatók szerint gyakorlatilag az agy belső GPS-rendszerének egyik fontos részét alkotják.

A hatás különösen erős volt akkor, amikor a résztvevőknek nem álltak rendelkezésükre állandó tájékozódási pontok. Ilyenkor a rácssejtek aktivitása szinte teljesen eltűnt.

A kutatók szerint az agy ilyenkor más módszerrel próbálhatja kompenzálni a kiesést. A kortizol beadása után ugyanis fokozódott az aktivitás az agy egy másik területén, a caudatusmagban.

Az eredmények az Alzheimer-kór kutatásában is fontosak lehetnek

A kutatók szerint a felfedezés az Alzheimer-kór megértésében is fontos lehet. Az entorhinális kéreg ugyanis az Alzheimer-kór által korán érintett agyterületek közé tartozik.

Mivel a tartós stressz a demencia egyik kockázati tényezője lehet, a kutatók szerint az eredmények egy lehetséges mechanizmust is feltárhatnak arra, hogyan befolyásolhatják a stresszhormonok ezt az érzékeny agyterületet.

A tanulmány eredményeit a PLOS Biology folyóiratban tették közzé.