Az eseményen Puskás István, a hajdúsági főváros alpolgármester emlékezett meg az írónő munkásságáról: – Szebben és méltóbban nem emlékezhetnénk meg Szabó Magdáról, minthogy új kötetét mutatjuk be Debrecenben. A Kiálts, város! szövegei nekünk, debrecenieknek többet jelenthetnek, mint a magyar irodalom- és színháztörténet más alkotásai – fejtette ki. Véleménye szerint a szerző írásai a mitizált Debrecenről identitásképző jelentőségűek, mert a városnak nemcsak történelmi tényekre, de mítoszokra és mesékre is szüksége van, arra, ahogy Szabó Magda látta a várost.
 

Gyürky Kata kritikus elmondta, hogy a  Kiálts, város! című történelmi drámát Szabó Magda Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulójára írta, melyet a Csokonai Színház 1973-ban tűzte műsorra. Ezek a drámák tehát nemcsak Debrecen városáról, hanem Csokonairól is szólnak – jelentette ki a kritikus.

A Jaffa Kiadó kommunikációs vezetője, Mörk Leonóra a Kiálts város! című kiadvánnyal kapcsolatban kifejtette, hogy a megjelent mű Szabó Magda életműsorozatának harmincharmadik kötete, melyben többek közt eddig az Ókút, a Régimódi történet regény formájával és az Az a szép fényes nappal találkozhatott az olvasó. 

Csikos Sándor Kossuth-díjas színművész a könyv bemutatóján elmondta, neki különös kötődése van Szabó Magdához, mivel játszotta és rendezte is a darabjait a Csokonai Színházban Debrecenben. Az írónő híres bátorságáról így beszélt: – A Kádár-rendszer két nagy bűne az ellenforradalmiság és a racionalizmus volt. A szemléletbe egyáltalán nem fért bele, hogy egy nemzetnek saját múltja legyen, történelme vagy irodalma, mert mindent bele kellett gyúrni a nemzetköziségbe. Lettek végül, akik ezt a falat elkezdték lebontani. Szabó Magda így nyúlt Géza fejedelemhez, IV. Bélához vagy Gál Nagy István főbíróhoz, amihez akkor nagy bátorság kellett a 60-as években, többek között a Kígyómarásban – fejtette ki a színművész.