GazdaságSzerző: economx 2026. 08. 09. 2 percnyi olvasás
Szokatlan erélyességgel kapott össze Gajdos László élő környezetért felelős miniszter Hadházy Ákossal a minap azon, kit engedtek közel a szaktárcánál történt egyeztetésekhez, amely az Orbán-kormány alatt létrehozott, több szempontból kérdéses MOHU hulladékkoncesszió felülvizsgálatáról szól. Sajtóinformációk szerint márpedig a monopolhelyzetbe hozott MOL szakembere is első kézből hallhatta, hogy az állam szerződést bontana.
Több forrásból úgy értesült a Kontroll, hogy valóban a MOL-tól érkezett az Élő Környezetért Felelős Minisztérium új helyettes államtitkára.
Erről még Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselő posztolt pénteken, azt állítva: Kolesár Gergelyt, a MOL volt vezető jogtanácsosát bízta meg Gajdos László élő környezetért felelős tárcavezető a MOL/MOHU hulladékkoncessziós rendszer felülvizsgálatával.
Ez azért érdekes, mert a miniszter és a volt képviselő között vita robbant: Hadházy „bizarrnak és aggasztónak” minősítette a kinevezést, mivel szerinte a 35 évre odaítélt hulladékkoncesszió a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legkárosabb gazdaságpolitikai döntése volt.
"Tudjuk, hogy a szemét hatalmas üzlet, nem véletlenül szoktak rárepülni a maffiák azokban az országokban, ahol ilyen szervezetek léteznek" – fogalmazott.
Ezt Gajdos nem hagyta szó nélkül: szerinte ténybeli ismereteket nélkülöznek a visszavonult politikus vádjai, aki „beállt a fideszesek sorába”. Ezt utóbb Hadházy úgy kommentálta, hogy már ismeri ezt,
"korábban meg mindig libsi, vagy komcsi voltam".
A Mohu-koncesszió felülvizsgálatát Kertész-Káldosi Zsuzsanna államtitkár vezeti egy tíznél is több szakértőből álló munkacsoportban és a szakmai szervezetekkel – közölte tényként a miniszter, amivel vitapartnere szerint nem cáfolta a jogtanácsos kinevezését.
A miniszterelnök fivéréhez, Magyar Mártonhoz kötődő portál most arról ír, hogy a tárca júliusban egyeztetett a hulladékpiac szereplőivel, érdekvédelmi szervezetekkel a koncesszióról. A résztvevőik közül pedig többen megerősítették, hogy Kolesár Gergely is részt vett a megbeszéléseken.
Ugyanakkor kiemelték:
ez valószínűleg nem befolyásolja a döntést, miszerint az állam kiteszi a MOL/MOHU-t a hulladékkoncesszióból
– a kérdés csak az, hogy tárgyalásos úton, békés megegyezéssel, vagy drasztikusabb eszközökkel. A MOL ugyanis nem teljesített egyes feltételeket, például nem szerezte meg határidőre a szerződésben és a hulladéktörvényben rögzített engedélyeket, ami miatt ki lehet mondani a koncesszió érvénytelenségét.
A másik nagy kérdés, hogy lesz-e feljelentés, mivel a koncessziós pályázat feltételei kedveztek a MOL-nak.
Ugyanis csak olyan cég jelentkezhetett, amelyik összesen legalább tizenöt millió tonnányi, áruszállítási tevékenységet igazoló referenciával rendelkezett évekre visszamenőleg. Az Orbán-kormány emellett azt is előírta, hogy a szállítási kapacitás 85 százalékának közúti áruszállításnak kell lennie, ami szintén jelentősen szűkítette az esélyesek körét, ahogy az is, hogy félmillió tonnányi települési hulladék kezelésére vagy ártalmatlanítására alkalmas üzemmel, illetve égetőművel is rendelkeznie kell a pályázónak.
Felidézik: rengeteg kritika érte a rendszert, mert nem látni, mennyire hatékony, vagy éppen hogyan alakulnak az újrahasznosítási célszámok. A MOHU márpedig monopolhelyzetbe került, a korábban egymással versengő cégek csupán a MOL-leányvállalat alvállalkozói lehetnek. Ráadásul, a koncesszióval együtt indult, „kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben” már újkorában ki kell fizetni a cégnek a termék hulladékkezelési díját, amiből évente 230 milliárd forintos bevétel keletkezik, miközben a MOHU közel 50 milliárd forintos veszteséggel működik.
Napi