ÉletmódSzerző: origo 2026. 07. 17. 1 percnyi olvasás
Van okunk a félelemre?
Az Ebola egy vírusos fertőző betegség, amelyet az Ebola-vírus okoz. A kórokozó a Filoviridae víruscsaládba tartozik, és súlyos, úgynevezett vírusos vérzéses lázat idézhet elő. A betegséget először 1976-ban azonosították Közép-Afrikában, a Kongói Demokratikus Köztársaság területén. Nevét az Ebola folyóról kapta, amely a korai járvány helyszínének közelében található. A vírus elsősorban Afrika egyes térségeiben fordul elő, de a globalizáció és a nemzetközi utazások miatt az egész világ figyelemmel kíséri az ott kialakuló járványokat. A 2014–2016-os nyugat-afrikai Ebola-járvány volt a történelem legsúlyosabb kitörése: több mint 28 ezer ember fertőződött meg, és több mint 11 ezren haltak meg – írja a WHO.

A jelenlegi tudományos ismeretek szerint az Ebola természetes hordozói nagy valószínűséggel bizonyos afrikai gyümölcsevő denevérek. Az ember rendszerint fertőzött vadállatokkal – például denevérekkel vagy emberszabású majmokkal – történő érintkezés során kapja el a vírust. Innentől kezdve azonban már emberről emberre is terjedhet.
A vírus a szervezetbe jutva az immunrendszer sejtjeit támadja meg, majd gyorsan elszaporodik. Ennek következtében súlyos gyulladás alakul ki, károsodnak az erek, felborul a véralvadás, és a legsúlyosabb esetekben több szerv működése is leállhat.
A fertőzés lappangási ideje 2 és 21 nap között mozog. Az első tünetek általában hirtelen jelentkeznek: magas láz, fejfájás, izomfájdalom, hidegrázás és kifejezett gyengeség formájában. Később hányás, hasmenés, hasi fájdalom és kiszáradás is felléphet. Bár az Ebola gyakran vérzéses lázként ismert, külső vérzés nem minden betegnél jelentkezik – írja a The New England Journal of Medicine orvosi szaklap.
Sokan attól tartanak, hogy az Ebola ugyanolyan könnyen fertőz, mint az influenza vagy a COVID–19. Ez azonban nem igaz.