Pontosan két évvel ezelőtt, 2024. augusztus 9-én, helyi idő szerint 13:22-kor lezuhant a Voepass 2283-as járata Vinhedo városára, megölve az utasszállítón tartózkodó mind a 62 embert: az 58 utast és a négyfős személyzetet. Ez volt Brazília legsúlyosabb légikatasztrófája az utóbbi 15 évben. A szakértők utólag részletesen kielemezték, miért csapódott a földbe a repülőgép: ahelyett, hogy egyetlen kritikus eseményre vezették volna vissza az esetet, 19, egymásra épülő hibát neveztek meg a tragédia okaként.

Így történt a repülőgép-katasztrófa

A Voepass 2283-as járata Cascavel városából tartott Guarulhos felé. A gép 5200 méter magasságban repült, amikor a pilóták elvesztették az irányítást az ATR 72 típusú gép felett. Eleinte csak kisebb magasságcsökkenést érzékeltek, ám ezt még sikerült korrigálni, nem sokkal később azonban a járat hirtelen lapos dugóhúzóban kezdett zuhanni. Ez gyakorlatilag egy olyan, nagyon szűk sugarú körben végzett röppályát jelent, ami folyamatos magasságvesztéssel párosul. A Voepass 2283-as járata emiatt szinte teljesen függőleges irányban zuhant, a zuhanási sebessége elérte a másodpercenkénti 120 métert. Végül a São Paulo városától 76 kilométerre fekvő Vinhedo egyik lakótömbje előtt csapódott a földbe. A gépen lévőknek esélyük sem volt a túlélésre, azonban valóságos csoda, hogy a település lakói közül senki sem vesztette életét.

A barzil Voepass 2283-as járata 4 fős legénységgel repült, 58 utast szállított: 54 brazil és 4 kettős (három brazil-venezuelai és egy brazil-portugál) állampolgárt. Az utasok közt nyolc orvos, négy egyetemi professzor, valamint két gyermek is volt. Mindannyian meghaltak. A gépen további 10 embernek kellett volna tartózkodnia, akik csodával határos módon menekültek meg: rossz kapunál várakoztak a beszállásnál, így nem jutottak fel a járatra.

Miért zuhant le a Voepass 2283-as járata?

Noha a vizsgálatok elsődleges okként a jegesedést nevezték meg, számos más tényező is közrejátszott a tragédiában. A végső vizsgálat 19 pontot tárt fel. Ezek közt szerepelt a személyzet hibája is: míg a pilóta többször jelezte a jégtelenítő berendezés hibáját, az első tiszt egyszer megemlítette, hogy egyszerűen elfelejtette bekapcsolni. Ráadásul a személyzet nyolc alkalommal sem reagált a gép vészjelzéseire. Ráadásul komolyabb, rendszerszintű hibákat is feltárt a vizsgálat: a pilóták és a karbantartók rendszeresen nem jelentették a gépek jegesedési problémáit a Voepassnál, mert nem akarták, hogy a gépek hosszabb időre ki legyenek vonva a forgalomból. Ráadásul a gép fel sem szállhatott volna egy másik (az ablaktörlőket érintő) meghibásodás miatt. Igaz, ez a hiba nem játszott szerepet a tragédiában.