Új szakasz kezdődhet a magyar állambiztonsági múlt feltárásában, miután Magyar Péter bejelentése szerint az 1956-os forradalom 70. évfordulóját megelőző napon feloldják az ügynökakták titkosítását, majd kereshetővé és kutathatóvá teszik az iratanyag egy részét. Az Index összefoglalója alapján azonban nem egyetlen látványos aktanyitásról, hanem több lépcsőből álló, hosszadalmas folyamatról van szó.

Több lépcsőben vizsgálják felül az ügynökaktákat

A július 7-én elfogadott, majd július 10-én kihirdetett törvénymódosítás a nemzetbiztonsági szolgálatokról, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló jogszabályokat érinti. A változtatás nem jelenti valamennyi dokumentum azonnali nyilvánosságra hozatalát, inkább a minősített állambiztonsági iratok rendszeres és teljes körű felülvizsgálatát írja elő.

A szabályozás alapján:

• a titkosszolgálatoknak át kell vizsgálniuk a náluk őrzött állambiztonsági iratokat;
• a minősítéseket legalább kétévente felül kell vizsgálni;
• csak azok a dokumentumok maradhatnak titkosak, amelyek esetében ez továbbra is indokolt;
• a nyilvánosságra nem kerülő iratokat civil szakértők bevonásával működő bizottság is ellenőrzi;
• a feloldott minősítésű dokumentumokat átadják az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának.

A felülvizsgálat szakmai támogatására létrehozzák a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot. A testület akkor jár el, ha a nemzetbiztonsági szolgálat a felülvizsgálat után is fenntartja egy dokumentum minősítését.

A kormány július 21-én benyújtotta az ügynökakták nyilvánosságáról szóló második törvényjavaslatot is, amelynek zárószavazását várhatóan augusztus 24-én vagy 25-én tartják meg. A tervezet teremtheti meg annak lehetőségét, hogy az iratok első része október 22-től kutathatóvá váljon.