László Róbert, a Political Capital elemzője a Népszava Törésvonal című műsorában úgy fogalmazott, hogy a Fidesz egyelőre még értelmezhető politikai erő, de a lejtmenet egyértelmű, a párt pedig „mintha még hajtaná is magát a jeges lejtőn”.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy elérjék ezt a 10 százalékot, és még nem vittek el vezetőszáron egyetlen vezető fideszes politikust sem

– mondta az elemző, aki szerint a párt intellektuálisan kiüresedett, nem tud mit kezdeni a kétharmados vereséggel. A belső viszonyokról szóló önkritikus megszólalásokat ugyanakkor annak jeleként értékelte, hogy a Fidesz kezd túllendülni a tagadás szakaszán.

A párt szervezeti megszűnését az elemző nem várja a következő években. Szerinte mint az MSZP és az LMP példája is mutatja, egy párt sokáig fennmaradhat azután is, hogy elveszítette politikai jelentőségét – a döntő kérdés szerinte az, hogy marad-e mérhető támogatottsága, és képes-e vezetőket, önálló politikai ajánlatot felmutatni. Ferencz Orsolya esetleges politikai kezdeményezésének nem tulajdonított nagy jelentőséget, mert szerinte a politikusnak nincs olyan önálló támogatottsága vagy párton belüli súlya, amellyel a Fidesz megújításának vezetője lehetne, és bejegyzéséből az sem derült ki, pártot vagy mozgalmat szervezne-e.

Az elemző szerint a Fidesz legfontosabb versenytársa jelenleg a Mi Hazánk, mert a megmaradt szavazók közül többen arrafelé indulhatnak – Orbán Viktor szélsőjobboldali irányú üzeneteit is azzal magyarázta, hogy a volt miniszterelnök ezt a választói csoportot próbálja egybentartani, miközben a centrumszavazókat a Tiszához sorolta.

A kormánypárt lépéseiről szólva László Róbert úgy vélte, hogy a Tisza a fő politikai irányára óriási választói felhatalmazást kapott, egyes lépései ugyanakkor vitathatók. A 12 éves képviselői mandátumkorlátozást például nem tartotta sürgősnek, szerinte azt egy későbbi, nyílt alkotmányozási folyamatban kellett volna megvitatni. Legitimációs problémát akkor látna, ha a Tisza a kampányígéreteivel kifejezetten ellentétes döntéseket hozna.

A közvetlen államfőválasztásról pedig elmondta, hogy ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnik, a parlamentnek harminc napon belül új államfőt kell választania, a közvetlen választás pedig csak egy új alkotmány elfogadása és népszavazási megerősítése után valósulhatna meg. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy ismét olyan államfője legyen az országnak, akit nem tekintenek a mindenkori kormány politikai eszközének.

(Borítókép: Orbán Viktor 2026. január 5-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)