Napi
Külföld
Az állami média által közzétett felvételeken három UAV látható, amelyek közös felderítési és adatmegosztási rendszerben működnek a kínai fegyveres erők különböző haderőnemei között
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Légiereje (PLAAF) első alkalommal mutatta be nyilvánosan a GJ-3A típust, egy új, felfegyverzett felderítő drónt, amely a WZ-10 és WZ-7 modellekkel együtt működik egy olyan konfigurációban, amelynek célja az információk gyűjtése és továbbítása a kínai fegyveres erők különböző haderőnemei számára.
A felvételeket a CCTV News mutatta be a „Zhisheng” („Victory”) című kínai dokumentumfilm-sorozat hatodik, egyben utolsó epizódjában. Az egyik jelenetben a három pilóta nélküli légi jármű egyszerre jelenik meg osztott képernyőn, ami arra utal, hogy ugyanazon megfigyelési és felderítési struktúrán belül eltérő feladatokat látnak el.
A riport szerint a légierő drónjai által megszerzett információkat a Népi Felszabadító Hadsereg szárazföldi erői, haditengerészete és rakétaereje is felhasználhatja, tovább növelve a légi érzékelők és a különböző műveletekért felelős egységek közötti integrációt.
A GJ-3A első nyilvános bemutatkozása
A felvételek legfontosabb újdonsága a GJ-3A, amelyet korábban ezzel a megjelöléssel még nem mutattak be nyilvánosan.
Wang Yanan, a kínai Aerospace Knowledge magazin főszerkesztője a Global Timesnak közepes magasságon üzemelő, hosszú repülési idejű UAV-ként írta le a GJ-3A-t. A szakértő szerint a konstrukció hasonlóságokat mutat a Wing Loong családdal, az új modellt azonban kifejezetten kínai használatra fejlesztették.
Wang becslése szerint a repülőeszköz maximális felszállótömege meghaladhatja a 6 tonnát, hasznos teherbírása pedig több mint 2 tonna lehet. Ezeket az adatokat azonban a kínai hatóságok hivatalosan nem erősítették meg.
A szakértő szerint a GJ-3A felderítő feladatok végrehajtására és földi célok elleni fegyveralkalmazásra is alkalmas lehet, emellett esetleg légi célokkal kapcsolatos helyzetek kezelésére szolgáló képességeket is kaphatott.
A hajtóműre, hatótávolságra, repülési időre, érzékelőkre és a teljes fegyverzeti konfigurációra vonatkozó részleteket egyelőre hivatalosan nem hozták nyilvánosságra.
Eltérő feladatok ugyanazon hálózaton belül
Míg a GJ-3A közepes magasságú, hosszú repülési idejű platformnak számít, a WZ-10 és WZ-7 más kategóriát képvisel a kínai pilóta nélküli légijármű-rendszeren belül.
Wang szerint mindkét típust nagyobb magasságban és hosszú időtartamú műveletekre tervezték, sebességük pedig meghaladja a taktikai felderítő UAV-knál általában megszokott értékeket.
A WZ-7 szokatlan, összekapcsolt szárnyakat alkalmazó aerodinamikai kialakításáról könnyen felismerhető. Nagyméretű platformról van szó, amelyet elsősorban nagy hatótávolságú felderítésre fejlesztettek. A rendszert Kína korábban már bemutatta, és a WZ-10 típussal együtt autonóm leszállási demonstrációkon is részt vett a 2024-es, Zhuhai városában megrendezett Airshow China kiállításon.
A GJ-3A, WZ-10 és WZ-7 kombinációja olyan feladatmegosztásra utal, amelyben eltérő jellemzőkkel rendelkező repülőeszközök hosszabb időn keresztül figyelhetnek meg egy adott területet, miközben az érzékelők és platformok a küldetés követelményeinek megfelelően válthatják egymást.
A dokumentumfilm narrátora szerint két repülőeszköz a művelet egy szakaszának befejezése után elhagyhatja az előretolt pozíciót, majd a GJ-3A válthatja őket a megfigyelés és követés folytatására.
A GJ család fejlődése
Az új modell egyben továbbfejlődést is jelent a kínai légierő által korábban bemutatott felfegyverzett drónokhoz képest.
A GJ-2, amely jelenleg a PLAAF szolgálatában álló egyik pilóta nélküli platformként ismert, a 2018-as Airshow China rendezvényen jelent meg nyilvánosan. A GJ-1-hez képest nagyobb sárkányszerkezetet, erősebb hajtóművet és több külső függesztési pontot kapott felszerelések és fegyverek számára.
A Xinhua állami hírügynökség akkor kiemelte, hogy ezek a változtatások hosszabb repülési időt és nagyobb képességet biztosítanak a felderítés és az álló vagy mozgó célok elleni műveletek kombinálására.
Wang értékelése szerint a GJ-3A ennek a fejlődésnek egy újabb szakasza, nagyobb hasznos teherbírással, hosszabb repülési idővel, valamint a vezetési és irányítási rendszerbe való szorosabb integrációval.
A drónok több haderőnemet is információval látnak el
Egyetlen új repülőeszköz bemutatásánál azonban fontosabb az, ahogyan Kína e rendszerek alkalmazását demonstrálja.
A CCTV szerint a légierő UAV-jai új hírszerzési forrást jelentenek a rakétaerő számára, további helyzetértékelési csatornát biztosítanak a haditengerészetnek, valamint támogatást nyújtanak a szárazföldi erők nagy hatótávolságú egységeinek.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a repülőeszközöket nem elszigetelt platformokként, hanem egy olyan hálózathoz kapcsolt érzékelőkként használják, amely képes információkat továbbítani különböző egységekhez.
Egy drón felderíthet vagy követhet egy adott objektumot, továbbíthatja annak koordinátáit, majd lehetővé teheti, hogy a fegyveres erők egy másik eleme reagáljon a kialakult helyzetre.
Ez a koncepció különösen jelentős a nagy távolságú tengeri műveletek során, ahol a pilóta nélküli repülőeszközök előretolt felderítést végezhetnek, és adatokat továbbíthatnak más rendszerek számára anélkül, hogy az érzékelőt hordozó platformnak kellene végrehajtania a következő műveleti lépést is.
+ Videó: Az orosz Gremyashchy korvett Kalibr rakétát indít egy 1300 km-re lévő célpontra
+ Két utas a repülőtéri előtéren futott egy gép után, miután lekéste járatát Moszkvában
A mesterséges intelligencia is belép az adatfeldolgozásba
A CCTV riportja a kínai vezetési architektúrán belüli automatizált adatfeldolgozás növekvő szerepét is kiemelte.
Wang szerint a korábbi rendszerek nagyobb emberi részvételt igényeltek az információk összegyűjtéséhez, a rendelkezésre álló erőforrások értékeléséhez, a tervek kidolgozásához, majd a parancsok különböző egységekhez történő továbbításához.
A szakértő szerint az adatok ma már nyílt architektúrájú rendszerekben integrálhatók, amelyek képesek a terepen gyűjtött információkat összevetni a rendelkezésre álló érzékelőkkel, repülőeszközökkel és egyéb erőforrásokkal.
A mesterséges intelligencián alapuló eszközök ezt követően segíthetnek az információk értékelésében és több műveleti lehetőség néhány másodpercen belüli kidolgozásában.
A rendszer tényleges automatizáltsági szintjét, valamint az algoritmusok számára biztosított önállóság mértékét a riport nem részletezte, és ezek független ellenőrzése továbbra is nehéz.
Forrás és képek: CCTV News | Global Times | Xinhua. Ez a tartalom mesterséges intelligencia segítségével készült, és a szerkesztőség ellenőrizte.