A Tisza köztársaságielnök-jelöltje néhány hónapja még arról beszélt, hogy a kétharmados parlamenti többség sem ad korlátlan felhatalmazást a kormányzásra, és az állami vezetők elmozdítását csak rendkívül szűk körben, egyszeri alkalommal tartaná elfogadhatónak. Baka András szerint ugyanakkor a 2026-os politikai fordulat olyan történelmi helyzetet teremtett, amelyben bizonyos tisztségviselők eltávolítása politikailag indokolható lehet.

Baka András, a Tisza Párt köztársaságielnök-jelöltje júniusban még az Euronewsnak adott interjúban fejtette ki részletesen, hogyan képzeli el a jogállamiság helyreállítását egy esetleges kormányváltás után. A jogtudós akkor arról beszélt, hogy

Baka az interjú egy pontján alapvető félreértésnek nevezte, hogy egy kétharmados parlamenti többség birtokában mindent meg lehet csinálni. A jogtudós szerint az alkotmányosság nem merül ki az Alaptörvény szövegében, hanem ahhoz hozzátartozik az alkotmányos kultúra, az alkotmánybírósági gyakorlat, valamint a hatalmi ágak elválasztásának elve is.

Már más szelek fújnak Baka András háza táján?

Azóta azonban megváltozott a helyzet: a Tisza Párt őt jelölte a köztársasági elnöki posztra. Így különös jelentőséget kapnak a néhány hónappal ezelőtti kijelentései arról, hogy meddig terjedhet egy választáson győztes politikai erő felhatalmazása, milyen feltételekkel lehet állami vezetőket elmozdítani, és hol húzódnak az alkotmányos hatalomgyakorlás határai.

Lapunk is beszámolt arról, hogy Baka András egyébként 2011-ben a Figyelőnek azt nyilatkozta:

A Tisza Párt újdonsült államfőjelöltje most 2026-ban éppen ahhoz asszisztál, ami ellen ő kürtölte tele a sajtót sértettségében. Mint ismert, Sulyok Tamás köztársasági elnököt úgy távolította el a Magyar-kormány, hogy az Alaptörvény 17. módosításába egyszerűen beleírták: a hatályba lépéskor megszűnik a mandátuma.