• Az extrém hőség már idén harmadszor sújtja a Kárpát-medencét, próbára téve az emberi szervezetet és az infrastruktúrát is.
• A városi hőszigetek miatt helyenként akár 23 fokos különbség is lehet két utca között, a hőindexet a páratartalom tovább emeli.
• Tartós melegben a régebbi vasúti pályák, hidak és járművek műszaki határai gyorsan elérhetők, klímahibák és hőségtorzulás léphet fel.
• A kisgyermekek és idősek kiemelten veszélyeztetettek, a hőség alvászavart, kiszáradást és akár súlyos egészségkárosodást is okozhat.
• A hőterhelés csökkenthető éjszakai szellőztetéssel, árnyékolással, fokozott folyadékbevitellel és könnyű ételekkel; érdemes a fizikai aktivitást reggelre vagy estére időzíteni.

A szakemberek rámutatnak: a 30–36 fok feletti hőmérsékletnél az emberi szervezet már nem a megszokott üzemmódban működik, hanem a hőtöbblet leküzdésére összpontosít. Mivel a testünk átlagosan 36 fokos, a belső működésből származó hőt folyamatosan át kell adnia a környezetének.

„A fizika törvényei szerint a hő csak a melegebb testből tud a hidegebb felé áramlani. Ha a külső hőmérséklet megközelíti a 36 fokot, a szervezet nem képes leadni a hőt, ami súlyos egészségkárosodáshoz vagy akár halálhoz is vezethet. 50-60 foknál pedig kicsapódik a sejtfehérje” – magyarázza Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a CEU professzora és az ENSZ IPCC alelnöke, aki már rég kongatja a vészharangot a klímakatasztrófa ügyében.

Ilyenkor az izzadás az elsődleges védekezőmechanizmusunk. A szervezet a bőr hűtésére és a vér keringetésére fordítja az energiáit, ezért csökken a fizikai és szellemi teljesítőképességünk a kánikulában.

Hőszigetek a városban: 23 fokos különbség két utca között

A felmelegedést a beépített területek hősziget-hatása tovább erősíti, ami a helyi környezetben érezhetőbben emeli a hőmérsékletet, mint önmagában a globális klímaváltozás. Brüsszelben például készült olyan műholdfelvétel, amelyen 23 fokos különbséget mértek egy fás és egy teljesen lebetonozott városrész között, de Budapesten is jelentős az eltérés a zöldebb és a burkolt negyedek között – a fővárosi hősziget magja a Józsefvárosban található.

„Nemcsak a hőmérő által mutatott érték számít, az úgynevezett hőindex miatt a páratartalom is drasztikusan befolyásolja a hőérzetünket. Közvetlen napsütésben az érzékelt hőterhelés akár 8 fokkal is magasabb lehet a hivatalosan mért értéknél” – mutat rá Pej Zsófia, az Energiaklub programvezetője.

A szakember hozzátette: a szélcsend, a forró burkolatok hősugárzása, a fizikai megterhelés és a nem szellőző ruházat mind növelik a szervezet igénybevételét.

Amikor az éjszaka sem hoz enyhülést

A városi hőség az éjszakákat is megterheli, ami akadályozza a szervezet éjszakai regenerálódását.

„A szervezetnek elengedhetetlenül szüksége van az alvásra, de ha éjszaka is 26–30 fok van a hálószobában, az alvás egyszerűen nem lesz pihentető, a belső óránk teljesen felborul” – hívja fel a figyelmet dr. Cserép Gábor háziorvos.

A szakember kiemeli, hogy a hőség a kisgyermekekre és az idősekre jelenti a legnagyobb kockázatot, mivel az ő hőszabályozásuk és kompenzációs mechanizmusaik gyengébbek, így gyorsabban kiszáradhatnak.

„Intő jel a hányinger, a hányás, az alacsony vérnyomás és az ehhez társuló szapora pulzus. Ha pedig a hőséggel összefüggésben felborul a hőháztartás és láz jelentkezik, ott már nem elég a hűvös szoba, azonnal kórházi ellátásra van szükség” – emeli ki a háziorvos.

A technika határai: miért állnak le a berendezések?

A tartós meleg a hazai közlekedési infrastruktúrát is érdemi kihívások elé állítja.

„Amikor ezeket a szerkezeteket építették, még más szabványok voltak érvényben, ilyen tartós hőséggel akkoriban nem számoltak” – fogalmaz Dorner Lajos, a VEKE elnöke.

A több évtizedes vasúti pályáknál és hidaknál a hőtágulás okoz problémát: a fémek kitágulnak, a megnyúlt sínek eltorzulhatnak, emiatt van szükség ideiglenes sebességkorlátozásokra. Budapesten a nagypaneles villamosvágányoknál a sínek elmozdulhatnak a helyükről, amit kivágással, hegesztéssel vagy hűsítő locsolással orvosolnak. Az aszfalt a melegtől felpuhul és nyomvályússá válik a nehéz járművek alatt, ezért a kritikus pontokon – mint az M0-s egyes részein – tartósabb betonburkolatot alkalmaznak.

A tömegközlekedési eszközökön leálló klímák mögött a berendezések méretezése áll, a technika sokszor nehezebben bírja a terhelést, mint az emberi szervezet.

„A 20–30 éves járművek klímáit nem a mostani extrém nyarakra tervezték. Ha a berendezés próbálja teljesíteni a kérést, de túlhevül, a beépített elektronikus védelem lekapcsolja a rendszert, nehogy tönkremenjen. Emiatt viszont az egész jármű használhatatlanná válik, hiszen a mai kocsikon már nincsenek nyitható ablakok” – részletezi a VEKE elnöke, hozzátéve, hogy korábban légkondicionálás nélkül zajlott a közlekedés, mára viszont az utasok igényszintje is megváltozott.

Miért sérülékeny a hazai táj?

Magyarországon a klímaváltozás folyamatai halmozottan jelentkeznek. Ürge-Vorsatz Diána rámutat: Európa kétszer gyorsabban melegszik a világátlagnál, ezen belül pedig a Duna–Tisza köze az egyik legérzékenyebb terület a kontinensen.

Ennek egyik fő oka a korábbi vízgazdálkodási gyakorlat: a talajok kiszáradásával megszűnik a párolgás hűtő hatása, ami gyorsítja a felmelegedést. Ezt a folyamatot az Alpok csökkenő hómennyisége és a gleccserek zsugorodása tetézi, ami csökkenti a folyók nyári vízhozamát.

A szakemberek szerint a kibocsátás-csökkentés mellett azonnali adaptációs lépésekre van szükség: a településeken fásításra, árnyékolásra és a burkolt felületek csökkentésére, vidéken pedig a víz megtartására a tájban.

Gyakorlati tanácsok: a lakás és a szervezet hűtése

A mindennapokban egyszerű módszerekkel is csökkenthető a hőterhelés. Pej Zsófia tanácsa szerint a lakást kizárólag éjszaka és kora hajnalban érdemes szellőztetni.

Napközben a nyílászárókat tartsuk zárva, és kívülről – akár egy egyszerű fehér lepedővel – árnyékoljuk az ablakokat, amivel akár 5 fokos belső hőmérséklet-emelkedés is megelőzhető. Érdemes kerülni a belső hőt termelő tevékenységeket, mint a sütés vagy a vasalás. Fontos szempont az is, hogy a legtöbb gyógyszer tárolási határa 25 fok, így a felmelegedő helyiségekből célszerű azokat a hűtőbe átpakolni.

Kánikulában a szokásos folyadékmennyiség többszörösét érdemes elfogyasztani hűvös víz formájában, a nehéz ételek helyett pedig a könnyebb fogásokat részesítsük előnyben. Utazás közben egy nedves kendő használata is javíthatja a hőérzetet.

Dr. Cserép Gábor hangsúlyozza, hogy fizikai munkát vagy edzést kizárólag a kora reggeli vagy késő esti órákra időzítsünk, és az izzadással távozó folyadékot a sókkal és ásványi anyagokkal együtt pótoljuk. Végül figyeljünk az idősebb szomszédokra és a kisállatokra is, szükség esetén pedig keressünk felüdülést légkondicionált közintézményekben vagy árnyékos, fás területeken.