Nemrég beszámoltunk arról, hogy elindult a HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. új klímaportálja. A Magyarországon is egyre súlyosabb aszályok, hőhullámok és villámárvizek miatt a meteorológiai szolgálat egy átlátható, bárki számára hozzáférhető felületen tette közzé az éghajlatkutatási eredményeit. Az oldalon ágazatokra – többek között a mezőgazdaságra, turizmusra és vízgazdálkodásra – szabott egyedi információk, tanulmányok és térinformatikai rendszerek is segítenek felkészülni a klímaváltozás hatásaira, melyeknek most legutóbb, július végén frissített eleme a Klimadat adatbázis és portál.

Emellett az elmúlt hetek történései megmutatták, hogy Magyarország nemcsak a tízmillió futballszakértő vagy éppen virológus országa, hanem a klímakutatók egy négyzetkilométerre eső száma is hazánkban a legnagyobb. S mivel ezzel egy időben rengeteg tévhit indult útnak a világhálón, úgy gondoltuk, leülünk Szépszó Gabriellával, a HungaroMet Klimatológiai és Kutatás-fejlesztési Igazgatóságának vezetőjével, hogy megvitassuk a legégetőbb kérdéseket a témában – és egy kis bepillantást kapjunk abba, hogy a legtöbb kérdésünkre ott a válasz a HungaroMet portálján, csak meg kellene nyitni.

Városi klimatológia

A szakértő azzal kezdte, hogy a Klimadat webes alkalmazás igazából már 2022 óta elérhető a nagyközönség számára, ahol éghajlati indikátorokat tettek közzé hőmérsékletre és csapadékra vonatkozóan olyan formában, hogy azt nemcsak nézegetni tudják az érdeklődők, hanem adatként le is tudják tölteni. Ez az adatbázis lefedi az 1971-től 2100-ig terjedő időszakot, ahol a múltra vagy a jelenre vonatkozóan alapvetően méréseken alapulnak az információk, míg a jövőben várható változásokba klímamodellek eredményei nyújtanak betekintést. A Magyarországra vonatkozó információk 10 kilométeres rácsfelbontással, a városi adatok 1 kilométeres rácsfelbontással érhetők el.

Amikor 2022-ben megnyitottuk az alkalmazást, akkor még csak Budapestre vonatkozóan szerepeltek benne városi adatok. Most az újdonságok között Szegeddel bővítettük

– fogalmazott. Hozzátette, hogy az ehhez használt felszíni modellel a városi klimatológiát tudják jól feltérképezni, tehát a városi felszín és a légkör közötti kölcsönhatást.

„Budapest vizsgálata adta magát, mivel itt nagyon intenzíven megfigyelhető a  hősziget-jelenség, a belváros elkülönül a környezetétől hőmérsékleti és az áramlási viszonyok szempontjából is. Szegeden nagy múltja van a városklíma-kutatásoknak, úgyhogy a bővítés során ezzel folytattuk, mert ezt a térséget jól ismerjük. Egyrészt mérésekkel is jól lefedett, másrészt a Szegedi Tudományegyetem munkatársainak publikációiban számos információ elérhető a város klimatológiai jellemzőiről” – válaszolt arra, hogy miért pont ez a két város áll a fókuszban.

Elkészítették tehát Szegedre is azokat a városi modellszimulációkat, mint Budapestre, és alapos elemzés után az adatok bekerültek az adatbázisba. A következő lépés a 90 ezer lakosságszám feletti városok vizsgálata, ezekre folyamatosan készítik a kísérleteket. „Ennek során nekünk is meg kell ismerni, hogy melyik városnak milyen a speciális klimatológiája, és ezt a modellünk hogyan tudja leírni. Azt tervezzük, hogy amint lesznek újabb és újabb eredményeink, az adatbázist fokozatosan frissítjük velük” – mondta Szépszó Gabriella.

Arra is kitért, hogy több eltérés is mutatkozik a két város esetében, például Budapest nem sík terület, itt a Duna mellett a városi domborzat is jelentősen meghatározza a városi klímát, Szegeden pedig a Fehér-tó gyakorol hűtő-, vagy különösen a nyári időszakban éjszakai melegítőhatást a helyi klímára. Budapesten nagyon szépen elkülönül a pesti belvárosi melegebb rész, ami az összefüggő burkolt felületeknek köszönhető. És látható, hogy a külső kerületek felé ez a különbség a hőmérsékletben csökken. Szegeden – kisebb város lévén – ez kevésbé kifejezett, úgyhogy ott kisebb ez a belvárosi mag az igazgató szerint.

Megérik a szélerőművek?

Szépszó Gabriella arra is kitért, hogy Szeged mellett más témákban is újítottak, például korábban az 1971–2100 közötti időszakot 10 évenként léptetett 30 éves átlagokkal fedték le, míg mára ezt 5 évesre sűrítették. Így például az alkalmazásban az 1996–2025 a legutolsó – és egyben legfrissebb – időszak, amit mérésekkel fednek le. Ezenkívül eddig nem volt teljesen egységes a városi és a magyarországi információk alapja (ezek különböző szimulációkon alapultak), a frissítés után viszont ez is egységessé vált. Emellett felhasználói kérésre néhány új indikátorral (elsőfokú hőhullámos napok, forró napok száma) is bővítették a listát.

Elmondta, hogy elsősorban azokat az indikátorokat használják, amik nagyon népszerűek – például a hőhullámok, a trópusi éjszakák, vagy a nagy (10-20 milliméter napi összeget meghaladó) csapadékok száma, száraz időszakok hossza –, tehát amiket nem csak ők mint meteorológusok használnak a klíma jellemzésére, hanem más szakemberek is, például a vízügy vagy éppen a mérnöki szakterület is alkalmazza őket különböző hatásvizsgálatokban. De ezek akár érdekesek lehetnek az egyszerű érdeklődés, tájékozódás esetén is, vagy ha valaki illusztrációt szeretne valamilyen publikációhoz.

Az alkalmazásban elérhető indikátorok jelenleg a hőmérsékletre és csapadékra, valamint ezek éven belüli eloszlására korlátozódnak, de szeretnénk ezt a kört bővíteni olyan változókkal, amelyek szintén érdekesek az éghajlatváltozás szempontjából. Sokan érdeklődnek például a napon belüli csapadék alakulása iránt, amiről most még nem nyújt információt az adatbázis

– fogalmazott. Ez amiatt is fontos, mert a rövid idő alatt nagy mennyiséggel járó csapadékesemények jelentős károkat okoznak, és várható, hogy ezeknek az eseményeknek a száma megnövekszik a jövőben.

Tervezik a jövőben az aszállyal és a szélviszonyokkal foglalkozó indikátorok bevezetését is. A szakember szerint ez városi és országos szinten is érdekes – főleg manapság, amikor hatalmas szélerőmű-projektbe kezd az ország. A szélenergia-potenciálról a felszín közelében (általában 10 méteres magasságban lévő) mérések nem adnak információt. Ehhez a magasabb légrétegek viszonyait kell vizsgálni (ugyanis a szélturbinák rotorja ma már sokszor 100 méteres magasságban van), amit például modellszimuláció segítségével lehet feltérképezni. Korábbi vizsgálataikban Szépszó és munkatársai azonban úgy látták, hogy Magyarország magassági szélklimatológiája alkalmas arra, hogy itt tényleg lehessen megtérülő szélerőmű-befektetéseket telepíteni.

Ezek a befektetések sok helyen lehetnek nyereségesek: a szélerőművek szempontjából nem a nagyon erős, viharos szelek a mérvadóak, hanem ami stabilan, egy meghatározott erősséggel fúj, és „ebben a magasságban ilyen szempontból jól ellátott Magyarország” – fogalmazott.

Szárazság és heves viharok

Szépszó Gabriella arról is beszélt lapunknak, hogy a Klimadatban a látogatók arról is találnak számszerű információt, hogy mennyivel nő az átlaghőmérséklet, vagy hogy mennyivel nő az adott hőmérsékletet meghaladó küszöbértékű napok száma. De ez önmagában nem mond semmit arról, hogy az egymást követő évek hogyan fognak viselkedni. Amikor modellkísérleteket végeznek, akkor a szimulációkat a múltban, például 1960-ban elindítják és 2100-ig futtatják őket, melynek során egy idő után az emberi tevékenységre vonatkozóan már csak feltételezett kibocsátási pályákkal számolnak. Attól függően, hogy milyen antropogén pályát vesznek alapul, illetve milyen közelítő módszereket használ a kiválasztott modell, az eredmények nagy eltéréseket mutathatnak. Emellett az éghajlati modellszimulációk – jellegüknél fogva – nem a meteorológiai jellemzők tényleges, napról napra való időbeli fejlődését írják le, hanem annak egy lehetséges változatát. Egy ilyen idősor jól jellemzi egy hosszabb időszak statisztikai viszonyait, de nem lehetséges olyan hosszú távú előrejelzésekként értelmezni az eredményeket, amelyben az egyes évek megfeleltethetők tényleges éveknek.

Tehát azt láthatjuk belőle, hogy például az időszakon belül az egyes évek hogyan térnek el egymástól, hogyan fog változni az időszak átlagértéke, milyen trendet mutat az idősor. Egy tendenciózusan melegedő éghajlatban is természetes, hogy vannak hűvösebb évek és évszakok, a csapadékra ugyanez igaz: nedvesebb és szárazabb időszakok követhetik egymást. „Tehát azt nem jelenthetjük ki, amit most tapasztalunk, azt 2050-re vártuk, mert az átlaghőmérséklet (amivel egy több évtizedes időszakot jellemzünk) egyértelmű emelkedése mellett, a természetes változékonyságból eredően, továbbra is lesznek olyan évek, amik eltérnek az átlagostól” – summázta. Így tehát nem igaz az, hogy „az idei volt a leghidegebb nyarunk”, ugyanis a szakértő szerint ezentúl is jöhetnek hűvösebb időszakok – ahogyan például a tavalyi nyár sokkal enyhébb és az idei tél sokkal keményebb volt, „mégsem gondolta senki, hogy elmarad a klímaváltozás”.

És ha már változások, akkor Szépszó Gabriella azt is elmondta, hogy a hőmérsékletváltozás és az ebből eredő változások közismertek: tehát amellett, hogy az évszázad végére jelentősen megnőhet minden évszak átlaghőmérséklete, a hőhullámos napok száma akár egy hónappal is több lehet a jelenleginél, „ami tényleg kemény kihívások elé állít minket, ha belegondolunk, hogy a nyári hőmérsékleti szélsőségek időszaka korábban kezdődhet és áthúzódhat akár szeptemberre is, azaz hosszabban lesz részünk ebben a meleg időszakban”. Ugyanígy az úgynevezett trópusi éjszakák száma – amikor nem hűl 20 fok alá a napi minimumhőmérséklet – is jelentősen megnő, ami a 

városokban különösen kritikus, nehéz kérdések elé állítja a városi döntéshozókat

– mondta a vezető.

A csapadék tekintetében ugyanakkor nehezebb egyértelmű következtetéseket levonni annak köszönhetően, hogy a Kárpát-medence egy olyan térségben fekszik, amit a modellek nagy bizonytalansággal tudnak csak leírni, és ezért sok tendencia bizonytalan. Amit egyértelműen látnak, az az, hogy mind a száraz, mind a csapadékos szélsőségek gyakorisága nőni fog, tehát várhatóan a száraz időszakok hossza is megnyúlik, és a nagy csapadékkal járó események gyakorisága is megnő. „Nagyon sok jele van annak, hogy főleg télen – de tavasszal és ősszel is – várhatóan növekedni fog a csapadékmennyiség, és elsősorban nyáron számíthatunk szárazodásra” – összegezte.

A végére egy kis bulvár

A Klimatológiai és Kutatás-fejlesztési Igazgatóság vezetője abba is beavatott, hogy sokan használják a szolgáltatásaikat, például mérnöki tervezéshez, klímareziliencia-vizsgálatokhoz (amikor megvizsgálják, hogy egy beruházás milyen éghajlati hatásokkal nézhet szembe a jövőben). Bankok és biztosítók nézik kockázatelemzéshez az adataikat – akár az ingyeneseket, akár a térítési díj ellenében elérhető adatokat –, illetve „az egyetemen is használják, oktatási célokra”. A Klimadat negyedik éve nyitva van az érdeklődők előtt, szeretnék, ha az újítások apropóján egyre jobban bekerülne a köztudatba. Tervezik továbbá összekapcsolni a szintén széles körben használt Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerrel (NATéR): az alkalmazkodási információkat tartalmazó döntéstámogató adatbázis éghajlati alapján szeretnék a Klimadattal összhangolni.

Szépszó Gabriella a mesterséges intelligencia térhódításáról elmondta, hogy éghajlati témakörben egyelőre kevésbé elterjedt ezek használata. Az éghajlati modellek a fizikai folyamatokat leíró matematikai egyenletrendszer közelítő megoldásán alapulnak, „és azt feltételezzük, hogy ezek a fizikai törvények változó éghajlatban is érvényben maradnak. Úgy gondoljuk, hogy egy olyan mesterséges intelligencia alapú módszer, ami múltbeli adatokon tanul be – mert nyilván csak azon tudnánk betanítani –, nem követi ezt az elvet, hiszen a tanítás során a múltbeli klíma jellemzőit tanulja meg (nem pedig a fizika törvényeit) és így nem tudna reális jövőbeni képet adni az éghajlati viszonyokról”.

Amiben a mesterséges intelligenciát lehetne használni Szépszó szerint, az a néhány kilométeres felbontású szimulációs eredmények leskálázása egészen finom felbontásra. Ebben a témában igen nagyok a felhasználói igények, és a fizikai alapú szakmai módszerek ezeket költségességük miatt (az éghajlati modellek futtatása komoly szuperszámítógépes hátteret igényel) az igény pillanatában általában nem tudják kielégíteni. A mesterséges intelligencia alapú módszerek például ebben sokat tudnának segíteni, „ ez egy jó fejlesztési irány lehetne”.

Végül kitértünk néhány népszerű kérdésre, amivel tele van az internet – és amelyekből nem is mind akkora botorság, mint amilyennek tűnik:

Eltűnhet a tavasz és az ősz Magyarországon, és lesz hat hónap nyár és hat hónap tél, vagy azért a négy évszak megmarad?

Ha úgy tekintünk a tavaszra és az őszre, mint átmenetre egy nagyon meleg, meg egy elég hideg időszak között, akkor ilyen formában tényleg eltűnhetnek, ha például már nem lesznek nagyon hideg teleink. De a tavasz és az ősz, mint átmeneti évszakok továbbra is megmaradnak, az egyértelműen nagyon meleg és az enyhébb időszak között a jövőben sem lesz egy éves váltás.

A tél már nem lesz tél és hó sem lesz igazán, és sokkal enyhébbek lesznek a telek, ez lehet-e valid?

Igen, ez elég valószínű. Az átlaghőmérséklet növekszik, és a téli átlaghőmérséklet országos átlagban egyre gyakrabban 0 fok fölött alakul. Nyilván ez nem igaz minden évre és minden pontra Magyarországon, de egyre kisebb a valószínűsége, hogy a téli csapadék hó formájában fog lehullni, hanem inkább az eső lesz jellemző. Úgyhogy a havas időszakok, és a nagyon kemény fagyok tényleg egyre kisebb számban fognak előfordulni. Ám ebben a tekintetben is megmarad a változékonyság: az ideihez hasonló keményebb tél előfordulhat a változó éghajlatváltozás mellett is, csak minden bizonnyal sokkal ritkábban számíthatunk rá.

Illetve volt még az, hogy eltolódnak az évszakok, hogy májusban még fűteni kell, mert elég hűvösek vannak, viszont szeptember-október meg körülbelül olyan, mintha nyár lenne, tehát hogy kicsit mintha így eltolódna az egész. Látszik ilyesmi?

Nem várható, hogy a májusi fűtési idény általános lesz, ez inkább a változékonyságnak tudható be, egyedi esetek továbbra is előfordulhatnak egy-egy évben. Arra viszont tényleg számíthatunk, hogy a melegebb időszak kitolódik, a hőhullámok korábban kezdődhetnek és később zárulhatnak le az év során. Például gyakori tapasztalat az utóbbi években, hogy augusztus 20. után is a sokévi átlagnál magasabb a hőmérséklet. Az persze igaz, hogy mivel június végétől már hosszabbodnak az éjszakák, van egy fizikai korlátja annak, hogy nappal mennyire tud felmelegedni a légkör.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)