Az Egyesült Államokban három évvel ezelőtt betiltották a házasság előtti szexet. Így ösztönzik az embereket a monogámiára, ám minden évben van egy 12 órás periódus, amikor szabad a testiség. Ezt minden 18 év feletti igyekszik kihasználni, New York pedig egy gigászi orgia helyszínévé válik. Owen (Callum Turner) éppen maga alatt van, mert a barátnője inkább mással feküdne le, Allie (Monica Barbaro) pedig egy társat szeretne, nem csak lelketlen dugást. Kettejük útja egy kaotikus éjszakán keresztezi egymást. Nem is egyszer.

Will Gluck nem találta fel a spanyolviaszt, de érti a műfajt, még ha az általa ábrázolt világ masszívan idealizált is. Nála a recept mindig úgy kezdődik: végy két szép embert. Lássuk, hogy nézett ez ki korábban:

• a Könnyű nőcskében ott volt Emma Stone és Penn Badgley,
• a Barátság extrákkal főhősei Mila Kunis és Justin Timberlake,
• az Imádlak utálniban pedig Sydney Sweeney és Glen Powell romantikáztak.

Ebből a szempontból a Csak egy éjszaka folytatja a sormintát, Callum Turner és Monica Barbaro szépek, működik köztük a kémia, hiába próbálkozik azzal a film, hogy kihangsúlyozza a tökéletlenségüket.

Tévedések (szex)vígjátéka

A történet egyébként elsőre nem rossz, olyan, mintha a Purge filmeket – amelyekben a bűnözés vált törvényessé egy napra – mixelték volna össze Gluck korábbi munkáival, de főleg az Imádlak utálni szájíze érezhető az összképen. Azért írtam, hogy a sztori elsőre működik, mert egyébként hatalmas ökörség, aminek semmi értelme nincs. Persze ez is tudatos, 

Ez egyáltalán nem baj, a felütés úgyis inkább csak egy katalizátor abban, hogy hőseink minél abszurdabb szituációkba keveredjenek, miközben körülöttük mindenki kiéli a vágyait.

Apropó abszurditás. Adott, hogy Owen és Allie is szeretné jól érezni magát, az éjszaka pedig egy rakás potenciális szexpartnerrel találkoznak. Ezek a próbálkozások természetesen valamilyen módon mindig balul sülnek el. Elfogy az óvszer, egyiküket kirabolják, történik egy baleset, vagy van a házban egy másik kamatyoló pár. Számos poén épül erre, de a helyzetkomikumok közül kevés az igazán hatásos. Sokkal erősebbek a beszólások, ahogy a két főszereplő kóstolgatja egymást. Az első pillanattól kezdve tudjuk hova fut ki a végkifejlet, Gluck nem árul zsákbamacskát, ám van abban valami bájos ahogy hőseink rendre összefutnak és nem tudnak megszabadulni egymástól.

Tökéletes tökéletlenség

Karaktereik egyszerűek, Allie tehetséges énekesnő, de gátlásos, sokszor csalódott, és ironikus módon romantikát keres egy cseppet sem romantikus éjszakán. Owen egy fokkal komplexebb, merev jófiú, és bizonyítani akarja, hogy képes kirúgni a hámból. Nála kicsit furcsán veszi ki magát, hogy az egyik pillanatban elég teszetosza, máskor pedig a határozottság mintaképe, aki duzzad az önbizalomtól. Ettől függetlenül jók együtt és külön is, Monica Barbaro és Callum Turner szuper választásnak bizonyultak a főbb szerepekre.

A cselekmény halad az elkerülhetetlen felé, kár, hogy ezt kissé repetitíven teszi és a sokadik lehetetlenül bizarr esemény után már inkább várjuk, hogy megtörténjen a beteljesülés. Kétlem, hogy a Csak egy éjszaka akkora siker lesz, mint az Imádlak utálni, holott a színvonaluk hasonló. Tökéletes testű emberekkel veszünk el egy bárgyún idealizált New Yorkban, ami sokszor válik önismétlővé, miközben görcsösen trendi és aktuális akar maradni. A hibái ellenére mégis kellemes 100 percet ad Owen és Allie románcának kálváriája és ha egy romkom ma képes szórakoztatni, azt meg kell becsülni. Márpedig a Csak egy éjszakának, ha üggyel-bajjal is, de összejött.

6,5/10