Friedrich Merz német kancellár láthatóan nem gondolja úgy, hogy veszélyben lenne a pozíciója, mire visszatér nyári szabadságáról. Pártjában, a kereszténydemokrata CDU-ban azonban nem mindenki gondolja így.  

 – mondta a múlt héten, miután a kabinet átalakításának kezelése miatt kialakult párton belüli elégedetlenség nyílt konfliktussá fajult. Lehetséges azonban, hogy alábecsüli a saját pártján belül egyre növekvő nyomást -írja a Politico.

Érik a kancellárcsere, veszélyben Merz pozíciója

A kulcsfontosságú szeptemberi tartományi választások előtt – amelyeken a radikális Alternatíva Németországért (AfD) pártnak reális esélye van arra, hogy először kerüljön hatalomra egy német tartományban – egyre nyíltabban beszélnek egy őszi "Kanzlertauschról", vagyis kancellárcseréről. A nyilvános bírálatok elsősorban azoktól érkeztek, akik a kormányátalakítás során kikerültek a kabinetből. 

Európa legnagyobb gazdasága hosszú ideje a kontinens egyik legstabilabb demokráciája. Németországban nincs hagyománya annak, hogy olyan gyors ütemben váltsák egymást a vezetők, mint a háború utáni Olaszországban vagy a Brexit utáni Nagy-Britanniában.

Felkészül: AfD

Az AfD várható választási sikere azonban – miközben a CDU várhatóan teret veszít – felborítja az ország megszokott politikai dinamikáját. A Kanzlertausch mögött meghúzódó elképzelés szerint a konzervatívoknak mérsékelniük kell majd a keleti tartományok választási eredményeinek következményeit, és új lendületet kell adniuk maguknak azzal, hogy lecserélik azt a vezetőt, aki képtelen elmozdulni történelmi mélyponton lévő népszerűségi mutatóiról.

Az országos felmérések szerint immár legnépszerűbb pártnak számító AfD igyekezne kihasználni a kormánykoalíción belüli további feszültségeket. 

A háború utáni Németországban mindössze három hivatalban lévő kancellárt követett ugyanahhoz a politikai táborhoz tartozó politikus: 

• 1963-ban, amikor a 87 éves Konrad Adenauer lemondott, hogy átadja helyét Ludwig Erhardnak; 
• 1966-ban, Erhard koalíciójának összeomlása után; valamint 
• 1974-ben, amikor a szociáldemokrata Willy Brandt egy kémbotrány miatt távozott.

A jelenlegi Kanzlertausch-forgatókönyvről – amelyben az észak-rajna–vesztfáliai tartományi miniszterelnök, 

– széles körben ír a német sajtó. A Der Spiegel legfrissebb címlapsztorija például „Palotaforradalom” címmel foglalkozik a témával.

A brüsszeli lapnak nyilatkozó kormánypárti politikusok szerint a növekvő elégedetlenség azt tükrözi, hogy csökken a bizalom a kancellár államférfiúi képességeiben, valamint abban, hogy képes lenne egyben tartani pártját, ha az AfD szeptemberben hatalomra kerülne.

A felmérések szerint az AfD 

• szeptember 6-án akár abszolút többséget is szerezhet Szász-Anhaltban, 
• szeptember 20-án pedig Mecklenburg-Elő-Pomerániában győzelemre áll, 
• továbbá Berlinben pedig szintén jó eredményt érhet el.

Átállnának

További aggodalomra ad okot, hogy a választások után egyes kelet-németországi CDU-politikusok esetleg támogatásukról biztosítanának egy AfD vezette tartományi kormányt – megszegve ezzel Merz régóta hangoztatott ígéretét, hogy soha nem engedi kormányra kerülni a szélsőjobboldalt.

Az egyik politikus egyelőre „spekulatívnak” nevezte a vitát, és azt mondta, hogy a kelet-németországi választások utáni helyzet lesz „döntő” a kancellár jövője szempontjából. Azt is hangsúlyozták, hogy egyelőre egyetlen vezető politikus sem fordult nyilvánosan Merz ellen. 

Németország megérkezett abba a helyzetben, ameyben mások már régóta vannak

Ha Merzet távozásra kényszerítenék, az komolyan felforgatná Németország konszenzusra épülő politikai rendszerét. Mindez kevesebb mint két évvel az előző, balközép kormánykoalíció széthullása után történne, és akár előrehozott választásokhoz is vezethetne.

Kai Arzheimer, a Mainzi Egyetem politikatudomány-professzora szerint Németország pártrendszerének széttöredezése változást idézett elő. A centrista pártoknak időnként nehézkes koalíciókat kell létrehozniuk azért, hogy távol tartsák a hatalomtól az egyre népszerűbb, politikai peremvidéken elhelyezkedő pártokat. 

 – mondta. „Ugyanakkor annak alapján, ami számos más európai országban mára megszokottá vált, úgy is fogalmazhatnánk, hogy Németország egyszerűen megérkezett oda, ahol mások már régóta vannak” - tette hozzá.

Hogy nézne ki mindez a gyakorlatban?

• A legkevésbé felforgató megoldás az lenne, ha Merz önként félreállna, lehetővé téve, hogy utódját többségi szavazással válasszák meg. 
• Ha Merz nem hajlandó távozni, ellenfeleinek konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal kellene leváltaniuk, és ezzel egyidejűleg megválasztaniuk az utódját. 
• Egy ilyen rendkívüli parlamenti manőver azzal a kockázattal járna, hogy szétszakítja a Merz CDU-jából, annak bajor testvérpártjából, a Keresztényszociális Unióból (CSU), valamint a szociáldemokratákból álló kormánykoalíciót.

Merz egyelőre továbbra is élvezi a vezető konzervatív politikusok támogatását. 

 – mondta Markus Söder, Bajorország befolyásos tartományi miniszterelnöke és a CSU vezetője a hétvégén az ARD közszolgálati műsorszolgáltatónak adott interjújában. „Ez teljes káoszba taszítaná a konzervatívokat” – mondta Söder egy esetleges kancellárcseréről. 

Az AfD a legnépszerűbb német párt

Országos szinten a POLITICO közvélemény-kutatási átlaga szerint az AfD önállóan a legnépszerűbb párt, 

• 28 százalékos támogatottsággal, 
• Merz konzervatívjai 21 százalékon állnak.

A múlt hónapban közzétett ARD-DeutschlandTrend felmérés szerint 

Ez a kutatás közel harmincéves történetének legalacsonyabb értéke hivatalban lévő kancellár esetében. Merz számára jelenleg az tűnik a legéletképesebb politikai stratégiának, hogy a politikusok kockázatkerülésére építve próbálja megőrizni mindazt, ami Németország politikai stabilitásáról kialakult hírnevéből még megmaradt. Szeptemberben kiderül.