GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 09. 4 percnyi olvasás
A Lidl és a Tesco mellett sok piacon nem tudott labdába rúgni a Mere, de az ok ennél nyomósabb lehet.
Úgy tűnik, komoly következményei vannak az Európai Unió szankcióinak a Mere diszkontlánc európai működésére. Mint a Világgazdaság oldalán a hazai sajtóban elsőként megírtuk, a magyarországi, a lánchoz tartozó Basket Plus néven futó budapesti áruház a napokban technikai okokra hivatkozva függesztette fel a működését. Emögött akár pénzügyi okok is állhatnak, de eközben Szlovákiában, Lettországban és Litvániában is leállt a lánc több, illetve valamennyi üzlete. A háttérben lévő lehetséges ok lehet, hogy az EU szankciós listára helyezte a Mere mögött álló Svetofor csoport egyik tulajdonosát, Szergej Schneidert.
Hivatalosan egyik érintett országban sem erősítették meg, hogy a bezárások közvetlenül a szankciók miatt történtek. A Mere közleményeiben jellemzően technikai okokra hivatkozik – így járt el a Basket Plus egyetlen üzlete is Magyarországon –, és egyelőre azt sem közölte, mikor indulhat újra az érintett üzletek működése.
A mostani európai fejlemények fényében azonban felmerül, hogy a magyarországi leállás mögött is az uniós szankciós környezet állhat. Hivatalos megerősítés vagy magyarázat ugyanakkor egyelőre nincs a működés felfüggesztésére.
A Mere számára különösen kellemetlen a helyzet, mivel a lánc az elmúlt időszakban még terjeszkedési tervekkel számolt, és több országban új üzletek nyitására, illetve új munkatársak felvételére készült.
A Mere szlovákiai üzletei szintén a napokban álltak le. Mint az Új Szó arról beszámolt, a lánc közösségi oldalain megjelent tájékoztatás szerint valamennyi szlovákiai áruház működését felfüggesztették, a bezárás okaként pedig technikai problémákat jelöltek meg.
A döntés azért is meglepő, mert a Mere csak 2025 végén jelent meg a szlovák piacon, többek között Besztercebányán, Privigyén és Érsekújvárban.
A szlovák piac gyors feladásában ugyanakkor nem feltétlenül csak a szankciók, vagy a július végén elfogadott legújabb, 21. szankciós csomagja játszottak szerepet.
Piaci szakértők szerint a Mere üzleti modellje sem bizonyult igazán vonzónak a helyi fogyasztók számára. A Lidl és a Tesco üzleteihez szokott vásárlók számára kevésbé lehetett vonzó a raktárjellegű üzletkialakítás, illetve a hagyományos diszkontokénál gyengébb vásárlási élmény.
A bezárási hullám a balti államokat is elérte. Lettországban mind a 12 Mere üzlet megszüntette működését. A lánc öt éve jelent meg az országban, és ugyan csak viszonylag kis piaci részesedést szerzett, az alacsony árak miatt kialakított magának egy stabil vásárlói kört.
Az üzletek kezdetben jelentős arányban orosz eredetű termékeket kínáltak, később azonban a választék egyre inkább helyi, ukrán és litván beszállítók termékeire is támaszkodott.
A lett piacon a bezárások közvetlen hatása várhatóan nem lesz jelentős, de egyes helyi vásárlóknak új üzleteket kell keresniük. Dainis Gašpuitis, a svéd SEB Bank közgazdásza szerint a Mere kiesése javíthatja egyes versenytársak teljesítményét, mivel az érintett vásárlók kénytelenek lesznek más üzletekbe átpártolni.
A szakértő szerint ugyanakkor az alacsony árakra építő kiskereskedelmi szegmensben továbbra is komoly lehetőség van Lettországban. A vásárlók számára ugyanis nemcsak az ár, hanem a termékminőség és a vásárlási élmény is fontos.
A Mere európai leállásának hátterében az egyik legfontosabb tényező az lehet, hogy az Európai Unió szankciós listára helyezte Szergej Schneidert, a Mere, a Svetofor és a MyPrice üzletláncokat magában foglaló cégcsoport egyik tulajdonosát.
Csehországban a Pénzügyi Elemző Hivatal (FAÚ) a szankciók életbe lépése után befagyasztotta a Mere helyi hálózatát működtető Schneider családtagok részvényeit. Ez azt jelenti, hogy az érintettek nem juthatnak osztalékhoz, és tulajdonrészeiket sem értékesíthetik.
Ám ez még nem minden: friss litván sajtóbeszámolók szerint a litván hatóságok vizsgálják, hogy Mere diszkont új márkanév alatt jelent-e meg újra.
Az ország gazdasági és innovációs minisztere felkérte a Pénzügyi Bűnözés Elleni Nyomozó Szolgálatot (FNTT), hogy állapítsa meg, hogy az újonnan megnyílt Ola üzletek kapcsolatban állnak-e szankcionált orosz üzleti érdekeltségekkel, és az uniós szankciók megkerülésére tett kísérletet jelentenek-e.
A vizsgálat a közösségi médiában megjelent találgatásokat követően indult, miszerint a Mere más néven, de gyakorlatilag folytatja működését. Piaci elemzők szerint egy ilyen fejlemény nem lenne példa nélküli, és hasonló mintára mutatnak rá Lengyelországban, miután ott szankciókat vezettek be.
Litvániában csaknem 30 üzlet zárt be, ami mintegy 250 munkahelyet érintett, Lettországban pedig szintén teljes leállást jelentettek. Lengyelország már korábban saját szankciós listájára helyezte a Mere üzleteit működtető vállalatot és annak tulajdonosait.
A verseny is megsínyli a Mere eltűnését
A lett szakértők véleménye megoszlik arról, hogy a Mere eltűnése mennyire érinti a kiskereskedelmi piac egészét. Iveta Liniņa, a Turība Business School adjunktusa szerint a lánc kivonulása csökkenti a versenyt, ami hosszabb távon a fogyasztóknak sem kedvez. Szerinte az olcsó árakkal piacra lépő szereplők fontos szerepet játszanak az árversenyben, és a Mere eltűnésével szűkülhet az alacsony árú kiskereskedelmi kínálat.
Más piaci szereplők azonban úgy látják, hogy a Mere kiesése nem okoz érdemi változást. A lett Top üzletlánc igazgatósági tagja, Ilze Priedīte szerint a legnagyobb piaci szereplők jelenleg is kínálnak alacsony árú termékeket, így a verseny továbbra is biztosít előnyöket a vásárlóknak.
A Mere lettországi üzemeltetője, a Latprodukti az elmúlt években jelentős bevételnövekedést ért el: 2024-ben forgalma meghaladta a 31 millió eurót. A társaság teljes egészében egy Szerbiában bejegyzett vállalat tulajdonában van.
A Mere európai működésének jövője egyelőre bizonytalan.
A vállalat hivatalosan nem erősítette meg, hogy az üzletek bezárása közvetlenül az uniós szankciók következménye lenne, és az érintett országokban továbbra is technikai okokra hivatkozik.
Az azonban jól látható, hogy a szankciók komoly működési akadályt jelenthetnek a Schneider családhoz kötődő üzletek számára.
A magyarországi, szlovákiai és balti üzletek leállása után egyre inkább az a kérdés, hogy
Információnk szerint – hasonlóan a magyarországi Basket Plus helyzetéhez – a vásárlók és a munkavállalók számára egyelőre egyik érintett országban sem adtak egyértelmű választ arra, hogy mikor nyithatnak újra az üzletek, illetve mi lesz a bezárt egységek és az alkalmazottak sorsa.
Napi