Már-már úgy tűnt, hogy a nemzetközi diplomácia közeledik a megoldáshoz a közel-keleti válság egyik legsúlyosabb gócpontjában. Irán és Omán tárgyalásai a szoros hajózási rendjéről és az abból származó bevételek elosztásáról a végső fázisba értek. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter megerősítette az értesüléseket, de felhívta a figyelmet arra. hogy

Az iráni Nemzeti Biztonsági Tanács által kiadott hivatalos nyilatkozat egyértelművé tette, hogy a szoros megnyitását teljesen elkülönítik az ománi technikai megállapodásoktól. A dokumentum szerint Teherán nem enged az új feltételekből, és a Forradalmi Gárda szóvivője kijelentette, hogy az ellenség kénytelen lesz elfogadni Irán feltételeit.

Terjedelmes iráni követeléscsomag

A Teherán által megfogalmazott feltételek lényegében az amerikai kül- és biztonságpolitika teljes kapitulációját követelik a régióban.

1. Washingtonnak garantálnia kell, hogy a jövőben soha többé nem fenyegeti meg katonailag vagy politikailag az Iszlám Köztársaságot.
2. Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek azonnal és végérvényesen be kell fejezniük az Irán és regionális partnerei ellen folytatott fegyveres konfliktust.
3. Az amerikai haditengerészetnek meg kell szüntetnie az iráni kikötők köré vont tengeri zárat.
4. A Pentagonnak ki kell vonnia minden fegyveres erejét a stratégiai fontosságú térségből.
5. Az Egyesült Államoknak teljes körű anyagi kártérítést kell fizetnie Iránnak az eddigi konfliktusok során keletkezett háborús károkért.
6. Washingtonnak feltétel nélkül fel kell szabadítania az összes külföldön zárolt iráni tőkét, és el kell törölnie a gazdasági szankciókat.

Ezek a pontok megegyeznek azokkal a követelésekkel, amelyeket Teherán korábban a tartós atomalku feltételeként szabott meg. Az a tény, hogy a vezetés ezeket most egy pusztán a hajózási szabadságról szóló, korlátozott egyezmény előfeltételévé tette, a diplomáciai erőfeszítések súlyos visszaesését jelenti.

Gazdasági sokk, amerikai dilemmák

Mint ismert, a Hormuzi-szoros a világ legfontosabb tengeri olajszállítási útvonala: a globális olajszükséglet közel egyötöde, valamint hatalmas mennyiségű cseppfolyósított földgáz (LNG) és műtrágya halad át rajta. Lapunk is beszámolt arról, hogy miután az Egyesült Államok és Izrael katonai csapásaira válaszul a szoros lezárult,

Bár Donald Trump amerikai elnök a közelmúltban az utolsó pillanatban fújt le egy nagyszabású katonai akciót, amely a blokád fegyveres megtörésére irányult volna, a mostani iráni keményvonalas fordulat újra a katonai opció felé terelheti Washingtont. J.D. Vance amerikai alelnök a Fox News csatornának adott interjújában megerősítette, hogy az USA célja a háború előtti szállítási volumen visszaállítása, de leszögezte: Teherán még nem teljesítette Washington feltételeit, és az amerikai adminisztráció nem bízik az iráni ígéretekben.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Donald Trump korábban a Truth Social platformon olyan terveket is felvázolt, amelyek szerint a szoros felügyeletét az amerikai erők vennék át, és a nem iráni hajóknak 20 százalékos védelmi pénzt kellene fizetniük a rakomány értéke után a biztonságos áthaladásért. Teherán ezt a tervet határozottan elutasította, kijelentve, hogy semmilyen amerikai beavatkozást nem tűr el a felségvizein. A diplomáciai patthelyzet és a megújult iráni követelések miatt a nemzetközi közösség a feszültség további eszkalációjától tart.