GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 09. 7 percnyi olvasás
Hivatalosan is elindulhatnak a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv európai uniós társfinanszírozású projektjei, miután megjelent a Magyar Közlönyben a kormányhatározat az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Plusz felülvizsgálatáról. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének és négy alelnökének pozíciójára augusztus 16-ig lehet pályázni, a hónap végéig pedig meg is hallgatják őket és döntés is születhet a kilétükről.
A zuglói vasútvonal mentén végzett fakivágások az elmúlt napokban komoly lakossági és szakmai aggályokat váltottak ki, ami miatt a munkálatokat azonnal leállították és a vasúttársaság zöldfelület-kezelési gyakorlatának átfogó felülvizsgálatáról döntöttek – derült ki Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter Facebook-bejegyzéséből.
Bár a vasútbiztonság elsődleges, és nem képezheti vita tárgyát, a jelenlegi, sok esetben évtizedes előírások indokolatlan környezeti károkat okozhatnak.
Ilyen elavult szabály például az, amely a villamosított vasútvonalak felsővezetékétől számított 7-7 méteres sávban tiltja a négy méternél magasabb növényzet jelenlétét.
Ez a rendelkezés azonban nem tesz különbséget a sík terepen és a vasúti töltés oldalában álló fák között, holott utóbbiak dőlési kockázata – és így az általuk jelentett biztonsági veszély – egészen más.
A vasúttársaság Magyarország egyik legnagyobb zöldfelület-vagyonát kezeli a pályák és az állomások mentén, ennek fenntartása pedig egyszerre
Emiatt történetében először főtájépítészi pozíciót hirdetett a MÁV-csoport, amelynek célja, hogy egy innovatív szemléletű szakember hangolja össze ezeket az ökológiai és biztonsági szempontokat, és modern alapokra helyezze a vállalatcsoport zöldfelület-gazdálkodását.
Nem a vasútbiztonság rovására szeretnénk több zöldfelületet, hanem a 21. századi szakmai tudásra, a fák mai ökológiai értékére építve szeretnénk felülvizsgálni azokat a szabályokat, amelyek ma már indokolatlan fakivágásokhoz vezethetnek
– olvasható a bejegyzésben.
A túlárazott állami informatikai rendszerek helyett a szabad versenyt preferálja a Tisza-kormány, ami a korábbi költségek töredékére szoríthatja le a kiadásokat - erről az egyik fia felvételije miatt szükséges online adminisztráció visszásságai kapcsán beszélt Tanács Zoltán, tudományos és technológiai miniszter egy Facebook-posztban.
Az állami informatikai fejlesztéseket – köztük a tanulmányi és iratkezelő rendszereket – eddig jórészt a többszörös túlárazás és a gyenge minőség jellemezte: a felhasználói élmény és a valódi szolgáltatásnyújtás helyett sokszor a közpénzek indokolatlan elköltése jelentette a fő mozgatórugót, amelyre
az állam az elmúlt időszakban több mint 100 milliárd forintot fordított. Az ügyben már büntetőfeljelentés is született.
A minőségi ugráshoz elegendő lenne a szoftverfejlesztés alapelveit követni, vagyis
Ehhez világosan el kell különíteni, mely szoftvereket építi és üzemelteti maga az állam, és melyeket szerzi be tiszta versenyfeltételek mellett a piacról.
A nyílt verseny hatása már most érezhető, hiszen
amint felmerült a jelenlegi kötelező állami iratkezelő rendszer egyeduralmának megszüntetése, az intézmények azonnal a korábbi költségek töredékéért – harmadáért, negyedéért, sőt tizedéért – kaptak jobb funkcionalitást kínáló piaci ajánlatokat.
Sikeres kísérletet zárt a terézvárosi önkormányzat: a Nagymező utcában tavaly kialakított, szárazságtűrő növényekből álló mintakert a rendkívüli nyári hőségben is megőrizte frissességét – számolt be Facebook-bejegyzésében Soproni Tamás, Terézváros polgármestere.
A klímaváltozás okozta tartós aszályok és a belvárosi hősziget-hatás új kihívások elé állítják a városüzemeltetést:
a hagyományos parki növényzet fenntartása a nyári kánikulában rendkívül költséges és vízigényes, ezért a kerület vezetése alternatív megoldásokkal próbálkozik.
A Nagymező utcai tesztidőszak eredményei Soproni szerint bíztatóak, hiszen a beültetett növények jól reagáltak az extrém időjárási körülményekre.
Tavaly a városgondnokságunk kísérletként létrehozott egy mediterrán kertet a Nagymező utcában. Némileg tájidegen, ám a forróságban is zöld maradt, miközben alig igényelt ráfordítást
– írta a polgármester.
A kísérlet sikere gazdasági szempontból is jelentős, hiszen az alacsonyabb gondozási és öntözési igény hosszú távon érdemi megtakarítást eredményezhet a kerületi költségvetésben. Soproni Tamás most a lakosság véleményét várja a projekttel kapcsolatban, hogy eldöntsék, hozzanak-e létre a jövőben több hasonló, szárazságtűrő zöldszigetet Terézvárosban.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének és négy alelnökének személyéről az Országgyűlés még augusztusban határozhat, a pályázatokat augusztus 16-ig lehet benyújtani – derül ki Magyarország Kormányának Facebook-bejegyzéséből.
Augusztus 25. és 27. között tartják meg a jelöltek nyilvános meghallgatását, a tisztségviselők kinevezéséről pedig az Országgyűlés dönt, várhatóan még ebben a hónapban.
Az NVVH elsődleges feladata a jogtalanul eltulajdonított állami és önkormányzati vagyon felkutatása és visszaszerzése lesz.
A szervezet fellép a közvagyon védelmében, biztosítva, hogy a nemzeti vagyon valóban a társadalom érdekeit szolgálja. Az új hivatal létrehozásához a kabinet garantálja a működési és alapítási forrásokat.
A közvagyonnak a közösséget kell szolgálnia. Az így visszaszerzett forrásokat pedig Magyarország és a magyar emberek javára kell fordítani
– olvasható a Tisza-kormány tájékoztatásában.
A szombati kormányzati
hírek középpontjában Baka András államfőjelölése állt:
a Tisza Párt parlamenti frakciója titkos szavazáson döntött arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek. Baka elfogadta a felkérést, megválasztására várhatóan az Országgyűlés augusztus 11-i ülésén kerülhet sor. A jelölést a Fidesz és a Mi Hazánk is élesen bírálta.
A nap során több gazdasági és szakpolitikai bejelentés is érkezett.
Az oktatásban az alsó tagozat gyermekközpontú megújítására tett közzé 14 pontos javaslatcsomagot
az illetékes minisztérium, a turizmusban pedig rendszeres szakmai egyeztetések indulnak a szektor versenyképességének javítása érdekében.
A kormányzati átvilágítások részeként
leváltották a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség vezetőit,
míg a közlekedési és beruházási tárca bejelentése szerint egy Mészáros Lőrinchez köthető magántőkealap 2,27 milliárd forintot fizetett vissza az államnak.
Ingatlanfejlesztési területen Józsefváros üdvözölte, hogy az egykori Józsefvárosi pályaudvar rozsdaövezeti területén állami bérlakásépítési program indulhat. A katasztrófavédelem közlése szerint pedig idén már közel tízezer szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat, a leégett terület nagysága pedig elérte a 96 millió négyzetmétert.
A Brüsszellel folytatott tárgyalások eredményeként megnyílt a Magyarországnak járó 16,4 milliárd eurónyi uniós fejlesztési forrás, így kezdetét veheti a vasúti infrastruktúra átfogó modernizációja.
A tízéves időtávra tervezett Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv keretében összesen 3550 milliárd forintot fordítanak a hazai kötöttpályás közlekedés megújítására.
A program legfőbb pénzügyi pillére az IKOP Plusz, amely a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban 1406 milliárd forintot biztosít, míg a következő időszak projektjeire további 950 milliárd forintos kötelezettségvállalást hagytak jóvá. Ez lehetővé teszi, hogy a tárca több mint 2000 milliárd forint értékű vasútfejlesztést indítson el a gyakorlatban.
A nagyszabású program részeként jelentős elővárosi és városi beruházások valósulnak meg. Fejlesztik a Budapest-Veresegyház-Vác, valamint a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vasútvonalat, megújul a fővárosi HÉV-hálózat, és folytatódnak a budapesti agglomerációs vasúti fejlesztések. Emellett tervezik az M3-as metróvonal meghosszabbítását, valamint a pesti és a budai fonódó villamoshálózat további bővítését is.
A fejlesztések az ország egész területét érintik.
Megkezdődik a debreceni nagyállomás rekonstrukciójának előkészítése és a Debrecen-Nyíregyháza vasútvonal korszerűsítése. A miskolci és a szegedi fővonalon a pályasebességet 160 km/h-ra növelik, emellett előkészítik a pécsi fővonal átépítését is. Új intermodális közlekedési csomópontok létesülnek, valamint számos regionális vasúti pálya és állomás megújul. A nem villamosított vidéki vonalakon – például Salgótarján és Szekszárd irányába – új, akkumulátoros motorvonatokat állítanak forgalomba a környezetbarátabb és gyorsabb eljutás érdekében.
A miniszter kiemelte, hogy a beruházások nemcsak a pályák állapotát, hanem a gördülőállomány minőségét is javítják. A program részét képezi az új InterCity-szerelvények és HÉV-járművek beszerzése, valamint a meglévő sebességkorlátozások felszámolása is.
Most már nemcsak tervezzük a magyar vasút megújítását, hanem hivatalosan is elkezdődhetnek azok a projektek, amelyek hosszú idő után ismét fejlődési pályára állíthatják a hazai kötöttpályás közlekedést
– hangsúlyozta Vitézy Dávid.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Lakatos Péter
Napi