origo Bűnügy

Időzített bomba a fővárosi droghelyzet: ezért lepték el Budapestet a kristályozók

Szerző: origo 2026. 08. 09. 1 percnyi olvasás


Időzített bomba a fővárosi droghelyzet: ezért lepték el Budapestet a kristályozók

A nyomorban élők drogját könnyű a nagyvárosban beszerezni.


Bár kontinensünkön manapság rekordmennyiségű kábítószer van jelen a piacon, a kristály térhódítása kelet-európai, sőt, kifejezetten magyar sajátosság. Dávid Ferenc, a Kék Pont Alapítvány projektkoordinátora az Origónak ezzel kapcoslatban azt mondta: a probléma gyökerei 2010-ig nyúlnak vissza, amikor a brit hatóságok hatalmas mennyiségben foglaltak le az ecstasy (MDMA) gyártásához szükséges szafrolkészleteket. A keletkező vákuumot a drogkereskedők „házilag barkácsolt” szerekkel próbálták betölteni, így született meg az utcán „Kati” vagy „Zsuzsi” néven ismert mefedron. A szer berobbanásában és térnyerésében a sajtónyilvánosság is szerepet játszott: a híradások rendszeresen beszámoltak az interneten megrendelhető, ecstasyhoz hasonló érzelmi hallucinációt kiváltó új drogról. A mefedron hamarosan letarolta a piacot, és még a korábbi speed- vagy heroinfogyasztók jelentős része is átnyergelt rá.

Dénes Ferenc szerint a kristály a nyomorban élők drogja
Dénes Ferenc szerint a kristály a nyomorban élők drogja (Fotó forrása: Dénes Ferenc)

Megjelent a kristály, kettéhasadt a magyar drogpiac

Amikor a magyar állam 2010 végén tiltólistára helyezte a mefedront, újabb, egyre rosszabb minőségű másolatok lepték el az utcákat, amelyek végül leszivárogtak a legszegényebb rétegekhez. A 2015-ben berobbanó szintetikus kannabinoid („biofű” vagy „herbál”) ugyancsak a leszakadó társadalmi csoportok drogjává vált, majd néhány év alatt szinte teljesen eltűnt a piacról. Ekkor vette át a helyét a Kínában tömegesen előállított kristály, más néven „füst” vagy „cukor”, amely az új pszichoaktív stimulánsok csoportjába tartozik.

A szintetikus szerek megjelenésével az ellátórendszerben is súlyos törésvonalak keletkeztek. Amikor a 2010-es évek közepén egyértelművé vált, hogy a probléma a legszegényebb rétegeket érinti, az addiktológiai színtér szociálpolitikai kérdésként tekintett a jelenségre, a szociális szféra viszont addiktológiai problémaként kezelte az ügyet, és szintén hátralépett.

Az így keletkezett intézményi űrbe zuhantak be a pesti utcákon élő vagy a vidéki szegregátumokban tengődő szerhasználók. Ezzel párhuzamosan két, egymástól teljesen független szerpiac alakult ki Magyarországon: 

van a bérből, fizetésből élő droghasználók tábora, akik klasszikus kábítószereket, kokaint, heroint, speedet vagy marihuánát fogyasztanak, és van egy szerpiac a nyomorban élők számára, ahol egyértelműen a kristály uralkodik.

Ez a két csoport semmit nem tud egymásról és semmi közük egymáshoz. 

ad

További tartalom Önnek