Mint arról beszámoltunk, augusztus 2-ától már a gyakorlatban is alkalmazzák az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének (AI Act) legfontosabb rendelkezéseit. Az európai döntéshozók eredetileg úgy tervezték, hogy az AI Act kizárólag a mesterséges intelligenciára épülő, konkrét alkalmazásokat fogja szabályozni. Amikor azonban a ChatGPT 2022-es nyilvános rajtja letarolta a világot, a stratégiát villámgyorsan újra kellett gondolni, és a szabályozást kiterjesztették az általános célú mesterségesintelligencia-modellekre (GPAI-modellekre) is. Az új szabálykönyv szigorú feltételeket támaszt minden olyan modell esetében, amely nem egyetlen specifikus célra készült, hanem számos különböző feladatra adaptálható.

A főbb változásokat ismertető ügyészségi tájékoztató szerint az uniós rendelet azt szeretné elérni, hogy az emberek könnyebben felismerjék, mikor kerülnek kapcsolatba mesterséges intelligenciával (MI), és ne lehessen őket könnyen megtéveszteni MI által létrehozott tartalmakkal.

Tudnia kell, ha mesterséges intelligenciával beszél

Ha egy szolgáltatás MI-alapú chatbotot vagy virtuális asszisztenst használ, annak egyértelműen jeleznie kell, hogy nem emberrel kommunikál. Például:

• Egy webáruház ügyfélszolgálati chatablakában meg kell jelenjen egy tájékoztatás, hogy a válaszokat egy MI-rendszer adja.

• Ha egy banki alkalmazásban egy chatbot segít, erről a felhasználót tájékoztatni kell.

Mire figyeljen? Ne feltételezze automatikusan, hogy egy online beszélgetés másik végén ember ül. Keresse az erre vonatkozó jelzéseket.

Legyen óvatos a videókkal, képekkel és hangfelvételekkel

Az MI már képes nagyon élethű képeket, videókat és hangokat létrehozni. A szabályok szerint az ilyen mesterségesen előállított vagy jelentősen módosított tartalmakat jelölni kell. Például:

• Egy videóban egy ismert színész vagy politikus olyan mondatot mond, amelyet valójában soha nem mondott.

• Egy közösségi médiában terjedő fénykép egy soha meg nem történt eseményt ábrázol.

Mire figyeljen? Ha egy tartalom szokatlanul meghökkentő, érzelmeket kiváltó vagy hihetetlennek tűnik, ellenőrizze több forrásból is, mielőtt elhiszi vagy tovább küldi.

Figyelje a tájékoztatásokat az érzelemelemzésről

Bizonyos rendszerek arckifejezés, hangszín vagy más biometrikus jellemző alapján próbálhatnak következtetni az emberek érzelmeire. Az ilyen használatról tájékoztatást kell adni az érintetteknek. Például:

• Egy online állásinterjús rendszer elemzi a pályázó arckifejezéseit.

• Egy ügyfélszolgálati hívás során egy rendszer a hang alapján próbálja megállapítani az ügyfél elégedettségét.

Mire figyeljen? Olvassa el a tájékoztatókat, és nézze meg, hogy a szolgáltatás milyen adatokat gyűjt Önről és milyen célból.

Ne hagyatkozzon vakon az MI válaszaira

Az MI-rendszerek hasznosak lehetnek, de tévedhetnek is. Az új szabályok célja nem az, hogy minden MI-válasz helyes legyen, hanem hogy a felhasználók tudják, mikor találkoznak ilyen rendszerekkel. Például:

• Egy chatbot téves jogi vagy egészségügyi információt ad.

• Egy MI-alapú fordító félreértelmez egy fontos szerződési feltételt.

Mire figyeljen? Fontos pénzügyi, egészségügyi vagy jogi döntéseknél mindig ellenőrizze az információkat megbízható forrásból vagy szakemberrel.

A rendelet egyik alapelve az átláthatóság. Ha nem világos, hogy egy szolgáltatás MI-t használ-e, vagy hogy egy kép, videó vagy hangfelvétel valódi-e, joga van további tájékoztatást keresni.

A mesterséges intelligencia világának legfontosabb kérdéseivel az AI Summit Budapest is foglalkozik: az Indamedia idén szeptember 7–8-án rendezi meg Közép-Európa legnagyobb MI-konferenciáját a Városligetben.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto / Getty Images)