A Pagony Kiadó és a Magyar Nemzeti Galéria együttműködéséből született gyerekkönyvek a magyar festészetről nem lexikonok, hanem közös felfedezésre hívják a családokat. A történetek Szinyei, Csontváry és Munkácsy festményein keresztül mutatják meg, hogy egy-egy műalkotás mögött mennyi izgalmas történet, apró részlet és felfedezés vár a gyerekekre.

Festmények gyerekeknek: mit tanítanak? 

A gyerekeknek nem kell megtanítani, hogyan csodálkozzanak rá a világra. Inkább arra kell vigyáznunk, hogy ezt a képességüket megőrizzék. Ebben egy festmény vagy egy jól megírt könyv sokkal többet segíthet, mint elsőre gondolnánk.

Később azonban egyre nagyobb szerepet kap a minket körülvevő vizuális zaj. Videók, animációk, játékok, reklámok és közösségi oldalak képsora váltogatja egymást, ahol néhány másodperc alatt döntünk arról, hogy nézzük-e tovább. Éppen ezért különösen értékes minden olyan helyzet, amikor egyetlen kép előtt meg lehet állni. 

A festmények nem sürgetnek, nem villognak, nem tűnnek el egy pillanat alatt. A gyerekek ráadásul egészen más szemmel nézik a műalkotásokat, mint a felnőttek. Nem a stílus érdekli őket, hanem az, miért szomorú egy alak, miért van virág az egyik szereplő kezében, mi történhetett a jelenet előtt. A képekben történetet keresnek. Ezért sok apró részletet vesznek észre, amelyek fölött a felnőttek gyakran elsiklanak. 

Emellett visszaad valamit abból a ráérős figyelemből, amire a felgyorsult hétköznapokban egyre ritkábban jut idő. Pontosan ezt kínálja a Pagony Kiadó magyar festőket bemutató sorozata. A kötetek szerzői – Király Zsuzsanna, Molnár Brigitta és Sepsey Zsófia – a Magyar Nemzeti Galéria múzeumpedagógusai, így pontosan tudják, hogyan lehet a művészettörténetet közérthetően, érdekesen és hitelesen közel vinni a fiatal olvasókhoz. 

Szinyei Merse Pál nyomában – amikor egy kutya mesél 

A Szinyei Merse Pált bemutató első részben Max, a festő hűséges kutyája vezeti végig a gyerekeket az életművön. Nemcsak azt tudjuk meg, hogyan született a Majális, hanem olyan apró kulisszatitkokat is, amelyek élővé teszik a festőt. 

Például, hogy Szinyei és Benczúr Gyula egy ideig ugyanabban a műteremben dolgozott, ezért ugyanaz a piros kockás takaró két különböző festményen is felbukkan. Vagy, hogy a Majális háttal látható alakjához saját tarkóját két tükör segítségével tanulmányozta Szinyei. A könyv játékosan azt is megmutatja, hogyan változtatja meg egyetlen színfolt egy kép hangulatát, miért számít modernnek a Léghajó és milyen találmányok tették lehetővé, hogy a művészek végre a szabadban fessenek.

Csontváry világa egy teve szemével 

A sorozat második darabja, a Csontváryról szóló könyv egészen más útra visz. A mesélő ezúttal egy teve, aki számtalan érdekességet megoszt a különc festőről, műveinek keletkezéséről és azok csodálatos felfedezéséről. Mindez végig izgalmas, gyerekek számára is követhető marad, az információk segítik a képek megértését. Amihez a könyv nem ad kész válaszokat, inkább megfejteni hív. A mesélő megmutatja, hogy Csontváry festményeiben jelképek, történetek és apró titkok rejtőznek, amelyeket minden gyerek másként értelmezhet. Talán ezek révén pedig arra is választ kapunk, hogy mi is az a napút.

Munkácsy képei, amelyek kérdezni tanítanak 

Az idén megjelent Munkácsy-kötetben a Rőzsehordó nő kapcsán válik leginkább világossá, hogy nincs mindig egy válasz arra, mit „kell" látni: a kép szereplője egyszerre lehet szomorú, fáradt vagy inkább békés. 

A kötetben szereplő képek arra is emlékeztetnek, hogy egy nagy mű nemcsak egészében érdekes, hanem az apró részleteiben is, illetve, hogy minden festmény mögött emberek, az ő történeteik vannak. A Honfoglalás kapcsán kiderül, hogyan keresett hiteles arcokat a festő, Siralomház pedig megmutatja, mennyi apró gesztus, tekintet és háttérben megbújó részlet mesél tovább az első benyomás után is. Minden festmény mögött emberek, sorsok vannak.  

Az említett kötetek legnagyobb erénye, hogy nem művészettörténészeket akar nevelni, hanem kíváncsi, gondolkodó gyerekeket. Akik megtanulják, hogy érdemes időt tölteni a festmények előtt, kérdezni, vitatkozni róla, újra visszatérni hozzá. Ezzel pedig kedvet hoz ahhoz, hogy a gyerekek legközelebb egy múzeumban is kíváncsian álljanak meg egy-egy műalkotás előtt.