BelföldSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 09. 3 percnyi olvasás
A HungaroMet mérései szerint az átlagos havi csapadék alig negyede hullott le.
Még néhány éve is sokan tagadták vagy bagatellizálták a globális felmelegedés tényét, mára a bőrünkön érezzük ezt a jelenséget. Míg a Föld átlaghőmérséklete a civilizáció kialakulása óta – az elmúlt tízezer évben – viszonylag szűk, nagyjából egyfokos tartományban ingadozott, az iparosodás kezdete – vagyis a XIX. század vége – óta már mintegy másfél Celsius-fokos globális felmelegedést mérnek. Megdöbbentő adat, hogy a rendkívüli emelkedés oroszlánrésze alig másfél évszázad alatt következett be.
A felmelegedés ráadásul súlyosabban érinti hazánkat, mint a bolygó legnagyobb részét. Ez a folyamat a szemünk előtt zajlik:
az elmúlt években sorra dőltek meg a napi és az abszolút melegrekordok, s ezalól az idei nyár sem volt kivétel: június 30-án Szécsényben 42 fokot mértek, aminél magasabbat soha nem regisztráltak Magyarországon.
Az elmúlt hónap is a hőség jegyében telt: 1901 óta az idei volt a 10. legmelegebb július. A HungaroMet mérései szerint Szent Jakab havának középhőmérséklete országos átlagban 22,8 Celsius-fok volt. Ez az érték 1,3 fokkal magasabb a 1991 és 2020 közötti átlagnál. Mint írták,
az Alföldön sokfelé a 23 fokot is meghaladta a havi középhőmérséklet, sőt kisebb körzetekben a 24 fokot is elérte. Nyugaton és északon többnyire 21-23 fok volt jellemző, míg 20 fok alatti értékek csak az északi völgyekben és a magasabb hegyeken fordultak elő.
Érdekesség, hogy több helyen is megdőlt az országos napi minimum-hőmérséklet rekordja.
Július 9-én a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szikszón 3,9 Celsius-fokig süllyedt a hőmérő higanyszála, 25-én pedig az ugyanabban a régióban található Lénárddarócon mértek 4,6 fokot. Utóbbival egy negyvenéves, a Szikszón rögzített értékkel pedig egy 64 éves hidegrekord dőlt meg.
Az extrém hőség és a szokatlanul alacsony nyári hőmérsékletek ugyanannak a jelenségnek a két oldala. Amellett, hogy az átlaghőmérséklet növekszik, a klímaváltozásnak a szélsőséges időjárási jelenségek is a részei, így a meleg- és minimum-hőmérsékleti rekordok jól megférnek egymás mellett
– fogalmazott lapunknak Németh Lajos.
Annak kapcsán, hogy milyen idő várható a következő napokban, a meteorológus közölte, hogy a forróság előreláthatóan marad a hét végéig, s utána is csak kisebb felfrissülés jön. – Tehát nem lehűlésről van szó, csak arról, hogy 30 fok körülire áll vissza a hőmérséklet, vagy az elmúlt évek átlagának megfelelő szintre. Az a tragédia, hogy már ez is felfrissülésnek minősül. Sajnos elképzelhető, hogy 10-20 év múlva már a 40 fokra tekintünk majd így – fogalmazott a szakember.
Az egyre durvábbá váló hőhullámoknak az egyik legkellemetlenebb velejárója az, hogy éjjel sem hűl le igazán a levegő.
Amikor hajnalra sem megy le 20 fok alá a hőmérséklet, trópusi éjszakákról beszélünk. Ez nagyon megterhelő a szervezetnek, különösen a nagyvárosokban, ahol a sűrűn beépített környezet és az aszfalt miatt napnyugta után sem frissül a levegő
– közölte Németh Lajos. A meteorológus azzal is érzékeltette a jelenség súlyát, hogy ha az egész napi átlaghőmérséklet eléri a 25 fokot, akkor már hőségriadót jelentenek, ám manapság már az sem ritka, hogy a hajnali, leghidegebb hőmérséklet is eléri ezt a szintet.
Noha Németh Lajos szerint a következő egy-két hétben nem zárható ki egy újabb, extrém meleget hozó hőhullám, augusztus második felében már elég kis esély van arra, hogy a június végihez vagy az ezen a héten tapasztalhatóhoz hasonló hőkupola alakuljon ki. Az idei nyár meteorológiai divatszavává vált kifejezéséről elmondta: valójában egy nagy kiterjedésű anticiklont jelent, amely Afrika térségéből érkező levegőt hoz magával.
– Ez a folyamat korábban is létezett, ami újdonság, az az anticiklon mérete és a forró, nagyon száraz levegő volumene, ami annyira legyengíti az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felől érkező légköri frontokat, hogy azok nem képesek elérni Európát és csapadékot hozni – fejtette ki a meteorológus, hozzátéve: ezért is ritkultak meg a záporokkal, zivatarokkal járó nyári viharok.
Nem meglepő, hogy az előző hónap is igen száraz volt:
a HungaroMet közlése szerint a XX. század eleje óta a 6. legkevésbé csapadékos július volt. Az országos átlag – az eddig beérkezett adatok alapján – mindössze 19,8 milliméter volt, ami nagyjából három és félszer kevesebb, mint az éghajlati norma. Ötven millimétert meghaladó havi csapadékösszeget csak kevés helyen mértek – például Zalában –, miközben az Alföldön sokfelé egy centi sem esett.
Volt olyan állomás is, ahol egyáltalán nem hullott csapadék júliusban. Ezzel kapcsolatban Németh Lajos elmondta: ilyen kevés, 20 milliméter körüli vízmennyiség a mediterrán térségre jellemző. Szavai szerint azonban hazánkban az éves csapadékmennyiség egyelőre nem csökkent jelentős mértékben az elmúlt évekhez képest, ám a mintázat markánsan megváltozott.
Míg korábban május és június első harmada volt a legcsapadékosabb időszakunk, addig ma sokkal rendszertelenebbül és kevésbé egyenletesen hullik a csapadék. Előfordul, hogy néhány szupercellából akár kéthavi mennyiség is leesik néhány óra alatt. Komoly probléma, hogy ilyenkor nem hasznosul ez a nagy mennyiségű esővíz, sőt inkább kárt okoz. Vannak olyan csapadékhiányos területek, ahol több mint másfél évnyi csapadék-összmennyiség hiányzik a talajból. Ezeken a területeken a korábbinál akár két méterrel mélyebbre süllyedhetett a talajvíz szintje
– fejtette ki Németh Lajos.
A szakember szerint a kérdés tehát már nem az, hogy változik-e az éghajlat, hanem az, hogy milyen gyorsan tudunk alkalmazkodni hozzá. Amikor arról kérdeztük hogy hazánk klímája még mindig nedves kontinentálisnak minősül-e, Németh Lajos azt felelte, hogy már nem teljesen felel meg ennek a leírásnak, ami abból is látható, hogy a tavasz-nyár-ősz-tél sem különíthető már el olyan élesen egymástól, mint régebben.
A meteorológus szerint Magyarország éghajlata a következő évtizedekben egyre inkább a mediterrán klímához fog hasonlítani.
Napi