BulvárSzerző: blikk 2026. 08. 09. 7 percnyi olvasás
Egy tanulmány szerint az A vércsoportú embereknél nagyobb a valószínűsége annak, hogy 60 éves koruk előtt agyvérzést kapnak, mint a többi vércsoportúaknál. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy tisztázzák az összefüggés mögött húzódó mechanizmusokat. A Stanford Medicine szerint a sztrókok többsége 65 év feletti embereket sújt. De fiatalabbaknál is előfordulhat – és a kutatások feltártak egy lehetséges kockázati tényezőt. Egy tanulmány szerint bizonyos vércsoportok esetében nagyobb a kockázata annak, hogy 60 éves koruk előtt sztrókot kapjanak, mint másoknál
Braxton D. Mitchell, Ph.D., M.P.H., a Marylandi Egyetem Orvostudományi Karának professzora; Steven J. Kittner, M.D., M.P.H., a Marylandi Egyetem Orvostudományi Karának ideiglenes neurológiaprofesszora; Sandra Narayanan, M.D., érrendszeri neurológus és neurointervenciós sebész tanulmánya a Neurology című folyóiratban jelent meg. A kutatók 48, a genetikával és az ischaemiás sztrókkal foglalkozó tanulmány metaanalízisét végezték el, amelyek összesen 17 000 sztrókos beteget és közel 600 000, sztrókot soha át nem élt személyt érintettek. Ezt követően a résztvevőktől gyűjtött összes genetikai adatot elemezték a sztrókkal összefüggő genetikai variációk azonosítása érdekében, és kapcsolatot találtak a korai sztrók (60 éves kor előtt bekövetkező) és azon gén között, amely meghatározza, hogy valakinek A, AB, B vagy 0 vércsoportja van-e.
A kutatók megállapítása szerint az A vércsoportúaknál 16%-kal magasabb a korai sztrók kialakulásának kockázata, mint a többi vércsoportúaknál. Az 0 vércsoportúaknál viszont 12%-kal alacsonyabb a stroke kialakulásának kockázata, mint a többi vércsoportúaknál.
„Meta-elemzésünk során az emberek genetikai profiljait vizsgáltuk, és összefüggéseket találtunk a vércsoport és a korai sztrók kockázata között. A vércsoport és a későbbi sztrók közötti összefüggés sokkal gyengébb volt, mint amit a korai sztrók esetében tapasztaltunk” – nyilatkozta sajtóközleményében a tanulmány társfővizsgálója, Braxton D. Mitchell, a Marylandi Egyetem Orvostudományi Karának professzora.
A Marylandi Egyetem sajtóközleménye szerint a kutatócsoport hangsúlyozta, hogy a megnövekedett kockázat nagyon csekély mértékű, és az A-vércsoportúaknak nem kell attól tartaniuk, hogy korai sztrókot kapnak, illetve nem kell e megállapítás alapján további szűrővizsgálatokon vagy orvosi vizsgálatokon részt venniük. Ez azonban egyszerűen csak egy újabb ok arra, hogy továbbra is odafigyeljünk az egészségünkre.
„Még mindig nem tudjuk, miért jár az A vércsoport magasabb kockázattal, de valószínűleg köze van a véralvadási tényezőkhöz, például a vérlemezkékhez és az erek falát borító sejtekhez, valamint más keringő fehérjékhez, amelyek mindegyike szerepet játszik a vérrögök kialakulásában” – magyarázta a sajtóközleményben Steven J. Kittner.
Ennek a tanulmánynak megvoltak a maga korlátai, amelyek közül a legfontosabb a résztvevők körében tapasztalható sokszínűség hiánya volt. Mivel azonban a tanulmány 2022-ben jelent meg, azóta más kutatások is napvilágot láttak, amelyek megerősítették az eredményeket. A Journal of Stroke and Cerebrovascular Diseases folyóiratban megjelent egy átfogó metaanalízis, amely megállapította, hogy az A és AB vércsoportú embereknél nagyobb a valószínűsége az ischaemiás stroke, a miokardiális infarktus (más néven szívroham) és a perifériás érbetegségek kialakulásának, mint az 0 vércsoportúaknál.
A 65 év feletti sztrók-túlélők több mint 50%-ának mozgásképessége korlátozott, ami az életminőség romlásához vezethet – mondta Dr. Sandra Narayanan érrendszeri neurológus és neurointervenciós sebész. „A sztrók az Egyesült Államokban az ötödik leggyakoribb halálok és a fogyatékosság első számú oka, világszinten viszont a második leggyakoribb halálok” – tette hozzá. Tehát, még ha nem is A-s vércsoportú, érdemes lépéseket tenni a kockázat csökkentése érdekében (különösen, ha más kockázati tényezők is fennállnak, például magas koleszterinszint vagy cukorbetegség). A sztrókok akár 80%-a is megelőzhető az alábbi életmódbeli változtatásokkal:
Hagyja abba a dohányzást - van, ahol tízezreket adnak ezért cserébe!
Ha magas a vérnyomása, tartson otthon vérnyomásmérőt, és mérje meg naponta a vérnyomását. Jegyezze fel az eredményeket, és vigye magával a vérnyomásnaplót az orvosi vizitekre. A célérték <140/90 mm Hg (vagy <130/80 mm Hg cukorbetegségben szenvedő betegek esetében).
Tartson be mediterrán étrendet, amely gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonafélékben, halakban és diófélékben - tesztelje le, mit tud a mediterrán diétáról!
Testmozgás – bármilyen formában, még ha eleinte csak napi 10 perc is.
Tartsa szemmel a koleszterinszintjét! Ha már volt sztrókja vagy átmeneti ischaemiás roham (TIA), törekedjen arra, hogy az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) szintje <70 mg/dL legyen. Rendkívül fontos, hogy tisztában legyen az értékeivel, és együttműködjön a megfelelő egészségügyi szakemberekkel (háziorvos, neurológus, kardiológus) a rendszeres kontrollvizsgálatok, a gyógyszeradagolás módosítása és a laborvizsgálatok tekintetében.
A következetesség kulcsfontosságú az egészséges életmódra irányuló intézkedések fenntartásában. Kezdje el minél hamarabb! A sztrókok 10–15%-a 50 év alatti felnőtteknél fordul elő, és a második sokszor végzetes.
„Ez a tanulmány bővíti ismereteinket az agyhoz és az erekhez kapcsolódó betegségek genetikai és egyéb, megváltoztathatatlan kockázati tényezőiről” – mondta Dr. Narayanan. „Mint fentebb említettük, az egészséges életmódra irányuló beavatkozások sokat tehetnek a cerebrovascularis betegségek kialakulásának vagy előrehaladásának megelőzésében. Ha valakinél a sztrók szempontjából magasabb kockázatú genetikai profilt állapítanak meg, ez potenciálisan pozitív ösztönzőként szolgálhat az életmódváltáshoz, valamint kezdeményezheti a beszélgetést az artériás vagy vénás trombózis csökkentését célzó gyógyszerekről vagy egyéb stratégiákról” – tette hozzá.
(prevention.com)
Napi