Az amerikai hírszerzés által kidolgozott forgatókönyvek a kibertámadásoktól és hibrid műveletektől kezdve egészen egy kisebb léptékű katonai benyomulásig terjednek. A horvát Index  beszámolója szerint a CNN és a Wall Street Journal által idézett források úgy vélik: ha Putyin az eszkaláció mellett dönt, a legvalószínűbb célpontok a balti államok vagy Lengyelország lehetnek.

Noha a közvetlen katonai benyomulás valószínűsége jelenleg még alacsony, az idő előrehaladtával folyamatosan növekedhet. Amerikai és európai tisztségviselők attól tartanak, hogy az orosz elnök abban az esetben élezheti ki a konfliktust a NATO-val, ha az ukrajnai háborúból nem tud a saját közvéleménye számára sikernek eladható kiutat találni.

Egy ilyen lépés nem feltétlenül egy nagyarányú háború kirobbantását célozná, hanem olyan helyzet elé állítaná a szövetséget, amelyben a tagállamoknak el kell dönteniük: az adott orosz lépés eléri-e azt a küszöböt, amely kiváltja a közös válaszadást.

A NATO-szerződés 5. cikkelye kimondja, hogy az egyik tagállam elleni támadás az összes tag elleni támadásnak minősül, ám a kiberakciókra, szabotázsakciókra és egyéb hibrid fenyegetésekre adott válasz már lényegesen összetettebb kérdés.

Mindig mérlegeljük a különböző forgatókönyveket és készülünk azokra. A NATO folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és készen áll a elrettentésre és a védekezésre, amikor az szükséges

− nyilatkozta Martin O'Donnell, a NATO szóvivője, hozzátéve, hogy a szövetség az elmúlt években jelentősen megerősítette keleti szárnyát.

Élesedő hibrid fenyegetés: robbanóanyaggal felszerelt drónt találtak Lipcsében

Az új amerikai hírszerzési értékelések egybeesnek a nyugati biztonsági szolgálatokat aggasztó incidensek megszaporodásával. A hatóságok a héten egy katonai robbanóanyaggal felszerelt drónt találtak a németországi Lipcse repülőtéren. Az amerikai tisztségviselők értékelése szerint a szerkezet az orosz hírszerzéshez köthető.

A drónok megjelenése és az általuk jelentett fenyegetések a hibrid hadviselés kontextusában nem ismeretlenek számunkra. Az viszont, hogy egy repülőtéren robbanóanyaggal felfegyverzett drónt találnak, teljesen új fenyegetési forgatókönyvet jelent

− fogalmazott Alexander Dobrindt német belügyminiszter.

Az ügy súlyát jelzi, hogy a német Nemzetbiztonsági Tanács Friedrich Merz kancellár elnökletével rendkívüli ülést tartott az incidens kivizsgálása és a válaszlépések kijelölése érdekében.

Apadó amerikai rakétakészletek és fokozódó ukrajnai harcok

A lehetséges orosz eszkalációval kapcsolatos aggodalmak olyan időszakban érték a nyugati szövetségeseket, amikor az amerikai katonai vezetés a kulcsfontosságú lőszerek és rakéták készleteinek szűkösségére figyelmeztet. Az Ukrajnának nyújtott jelentős hadisegély, valamint az Irán elleni katonai műveletek során felhasznált óriási mennyiségű fegyverzet komoly nyomást gyakorol a raktárkészletekre.

A hiány által leginkább érintett rendszerek közé tartoznak a Patriot és THAAD légvédelmi rakéta-elhárítók, a Stinger rakéták, valamint egyes nagy hatótávolságú fegyverek. Donald Trump amerikai elnök ugyanakkor visszautasította azokat a feltételezéseket, miszerint az USA nem lenne képes ellátni katonai feladatait, hangsúlyozva, hogy egyes lőszertípusokból bőséges készletek állnak rendelkezésre, és a védelmi vállalatok folyamatosan növelik termelési kapacitásaikat.

Ezzel párhuzamosan Ukrajnában drasztikusan emelkedik a civil áldozatok száma. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) adatai szerint a nagy hatótávolságú rakéták és drónok váltak a polgári lakosságot ért csapások fő forrásává: 2025 decembere és 2026 májusa között a halálos áldozatok és a sérültek száma 40 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi azonos időszak értékeit.

(Borítókép:  Vlagyimir Putyin Moszkvában 2026. május 21-én. Fotó: Contributor / Getty Images)