TechtudSzerző: origo 2026. 08. 09. 1 percnyi olvasás
Hatalmas hiba azt hinni, hogy a steril környezet jót tesz a gyerekeknek.
A higiéniahipotézis szerint immunrendszerünk megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hogy rendszeresen találkozzunk a környezetünkben élő mikrobákkal. Mivel a fejlett, iparosodott országokban a gyermekek napjainkban jóval sterilebb körülmények között nevelkednek, folyamatosan nő a gyermekkori asztma és a különféle allergiás megbetegedések gyakorisága. Az állattartó gazdaságokban felnövő gyerekek körében azonban ezek az állapotok számottevően ritkábbak, amit a kutatók a vidéki környezet gazdagabb, változatosabb mikrobiális közösségével magyaráznak. Ezt a jelenséget nevezi a szakirodalom „farmhatásnak” (angolul farm effect).
A vizsgálat során 1018 dél-németországi, vidéken élő iskolás gyermek matracáról gyűjtöttek és elemeztek pormintákat, emellett 47 esetben a családi gazdasághoz tartozó tehénistálló levegőjét is megvizsgálták.
Összesen kilenc olyan baktériumfajt – köztük a Romboutsia timonensis és a Glutamicibacter arilaitensis törzseket – sikerült azonosítaniuk, amelyek egyértelműen összefüggést mutattak az asztma és az allergiás betegségek alacsonyabb kockázatával.
Ezek a baktériumok a matracporban található mikrobák viszonylagos gyakoriságának mintegy 6 százalékát tették ki, míg a tehénistállók levegőjében ez az arány elérte a 25 százalékot is. Azoknál a gyerekeknél, akik a mindennapok során gyakrabban találkoztak az említett mikrobákkal, kisebb valószínűséggel alakult ki gyermekkori asztma. A vizsgálatok alapján az asztma elleni védelem kétharmadát, míg a szénanátha és az ekcéma elleni védelem felét ezek a Gram-pozitív baktériumok biztosítják.
A vizsgált mikrobák eredendően a tehenek bélrendszeréből származnak: az ürülékkel kerülnek az istálló környezetébe, ahonnan könnyedén a levegőbe jutnak. A gazdaságokban nevelkedő gyerekek az állatok közelében tartózkodva egyszerűen belélegzik a jótékony baktériumokat. Sőt, a matracokról vett minták rávilágítottak, hogy a mikrobákat a ruházatukon vagy a bőrükön az otthonukba is magukkal viszik, így a mérsékelt, de folyamatos kitettség hosszabb ideig fennmaradhat.
A mechanizmus hátterében az áll, hogy a hasznos baktériumok olyan anyagcseretermékeket állítanak elő, amelyek képesek aktiválni az úgynevezett AhR receptort, elindítva ezzel bizonyos immunjelátviteli és génexpressziós folyamatokat.
Az AhR túlzott aktiválása a kutatók szerint káros lehet, mérsékelt működése viszont jótékony, gyulladáscsökkentő immunválaszt vált ki, amely aktívan hozzájárul az asztma és az allergiás tünetek megelőzéséhez.
Napi