Az Igazságügyi Minisztérium adatai szerint az Orbán-kormány 16 éve alatt összesen 18 906 alkalommal engedélyezték a titkosszolgálatok nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre irányuló kérelmeit, míg elutasító döntés mindössze ötvenszer született. Az adatokat a 24.hu közérdekű adatigényléssel kérte ki a tárcától, majdTarjányi Péter biztonságpolitikai szakértővel, Ligeti Miklóssal, a Transparency International jogi igazgatójával és Remport Ádámmal, a TASZ kutatójával elemezte.

A jóváhagyások nem bűnüldözési célú lehallgatásokra vagy megfigyelésekre vonatkoznak – azok engedélyezése bírósági hatáskör –, hanem nemzetbiztonsági és alkotmányvédelmi feladatokhoz kapcsolódnak. Ilyen intézkedéseket például szélsőséges csoportok, külföldi hírszerzők vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető személyek megfigyelése érdekében alkalmazhatnak.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal kérte a legtöbb engedélyt

A statisztikák szerint messze az Alkotmányvédelmi Hivatal nyújtotta be a legtöbb kérelmet: 10 403 esetből mindössze harmincat utasítottak el. A Terrorelhárítási Központ 3740 alkalommal fordult engedélyért, ezek közül csupán három kérelmet nem hagytak jóvá.

Az Információs Hivatal 3320 kérelmet nyújtott be, amelyek közül 3307 kapott engedélyt. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat mind az 1371 kérelmét jóváhagyták, míg a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 122 kérelme kivétel nélkül zöld utat kapott.

Ligeti Miklós szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal kiemelkedően magas ügyszáma elsősorban a szervezet szélesebb feladatkörével magyarázható, hiszen a belső elhárítás jóval több ügyet kezel, mint a külföldi hírszerzéssel foglalkozó Információs Hivatal.

Évről évre nőtt a megfigyelések száma

Az éves bontás alapján jól látható, hogy az engedélyezett titkos megfigyelések száma fokozatosan emelkedett. A 2010-es évek elején még évente 800 alatt maradt a jóváhagyott kérelmek száma, az elmúlt öt-hat évben azonban már rendre meghaladta az 1300-at.

A csúcsot 2021 jelentette, amikor 1469 kérelmet hagytak jóvá. Ebben az évben egyetlen engedélykérelmet sem utasítottak el.

Nemcsak lehallgatásról van szó

Tarjányi Péter szerint a titkos információgyűjtés ma már jóval többet jelent a telefonok lehallgatásánál. A módszerek közé tartozhat a személyi megfigyelés, a lakások vagy irodák titkos átvizsgálása, valamint különféle elektronikus eszközök teljes körű megfigyelése is.

A szakértő szerint a modern technológiával akár egy mobiltelefon kamerája, mikrofonja és adattartalma is hozzáférhetővé válhat, ha erre a szolgálatok engedélyt kapnak. Felidézte azt is, hogy az ilyen célokra korábban a Pegasus kémszoftver neve is ismertté vált.

Remport Ádám szerint a csaknem százszázalékos jóváhagyási arány arra utal, hogy a miniszteri engedélyezés nem jelent valódi kontrollt a titkos megfigyelések felett. A TASZ kutatója arra is emlékeztetett, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága korábban több alkalommal is kifogásolta a magyar szabályozást, mivel álláspontja szerint hiányoznak azok a garanciák, amelyek megfelelő védelmet nyújthatnának az esetleges visszaélésekkel szemben.

A szakértők szerint a titkos megfigyelések többségéről az érintettek soha nem szereznek tudomást, így ezek a műveletek csak kivételes esetekben kerülnek nyilvánosságra.

(Borítókép: Az Igazságügyi Minisztérium épülete. Fotó: Papajcsik Péter / Index)