A napfogyatkozás bajt jelez – vélték sok kultúrában –, mint háborút, uralkodó halálát, járványt, éhínséget. Augusztus 12-én, szerdán a hold elhalad a nap előtt, és Európa egy részében teljesen eltakarja. Ezúttal nem babona: tényleg bajt hozhat, mégpedig azonnal. Miért? A válasz meghökkentő.

Aki azon gondolkodna el, miért került cikkünk címébe egymás mellé a napfogyatkozás és Paks, jó irányba indult.

Ahogy közeledik a dátum, egyre nagyobb az izgalom Európában, sokan már korábban elkezdtek készülődni – például úgy, hogy utazást szerveznek a jó szemlélőhelyekre –, a speciális szemüveg megvásárlásával mások még mindig kivárnak, és lesz, aki az utolsó pillanatban dönti el: kimegy valamelyik hegytetőre megnézni a ritka jelenséget.

Mindebből már kikövetkeztethető, hányféleképpen és milyen vállalkozásoknak kiváló üzlet a napfogyatkozás, amely Európa egy részében részleges lesz, de van egy olyan sáv, ahol teljesen eltünteti a napot a hold. 

Nem kapja telibe Európa, mégis fellép egy eddig nem ismert probléma

A NASA térképén megszemlélhetjük, hogy hol, az Egyesült Államok kimarad – de nem a Donald Trump elnök által megszerzni áhított Grönland –, és Európa sem. Magyarországon részleges napfogyatkozás lesz megfigyelhető, de teljesen eltűnik a nap

• Izland nyugati részén, 
• Spanyolország nagy részén
• és Portugália északkeleti részén. 

Nagy az izgalom és a készülődés Franciaországban is – illusztrálja a lenti fotó is –, és a 2026. nyári napfogyatkozás veszélyére a francia Le Monde hívja fel a figyelmet.

Itt már le kell lőnünk a poént, ha a magyarázat később jön is, a lap cikkének bevezetője a következő:

Ha nem gondoltuk volna még végig a "mikor nincs nap, mikor nincs szél, mikor nincs atomerőmű" kombinációkat

Itt mindjárt némi értelmezés kell: 

1. A hat említett állam közé tartoznak a franciák és a magyarok is (és még az olaszok, a lengyelek, a románok, és a szlovén erőmű is, amely a horvátokkal közös egyébként).
2. "Fotovoltaikus energiatermelés" – ez a szép neve annak, amit a köznapi nyelv napelemként ismer, és ami Európa zöld átalakításnak évei során az áramellátás és az energiabiztonság alapvető forrásává vált. 

Ezzel össze is raktuk a képet. 

Ha elborult az idő, és esik, kevés áramot termel a napelem, de legalább van víz és nem áll le az atomerőmű, sőt talán szél is forgatja az áramtermelő kereket. Ha tűz a nap, mint láttuk, termel áramot az elem, node – mint láttuk – elfogyhat a víz, leállhat az atomerőmű, és bekapcsolnak a légkondik: ebből majdnem nagy baj lett.

Node ha hőkupola alatt izzadunk, és mégsincsen nap, de nem azért, mert esik az eső – az igazán speciális helyzet. A napfogyatkozás pedig egyszer csak órákra eltünteti a napot.

Lehet hogy még mindig hümmögünk: igen, igen, dehát az áramtermelés rendszere hatalmas – számít, ha kicsit eltűnik a nap?

Kiszámolták, hány ország árama tűnik el: üljünk le, mielőtt tovább olvassuk

Bizony számít. És amúgy sem árt elgondolkodni rajta, ha a napfogyatkozás ritka-e, milyen kivédendő veszélyeket teremtünk új "energiamixünk" kialakításával. Európai, és állami szinten is. A napfogyatkozás kiváló példa, hányféle tükrös módszeren furakodhat mindennapjainkba felborítani őket a természet kisördöge.

A nagfogyatkozás jelentette kihívás mértékét vizsgálva kanyarodjunk vissza a Le Monde-hoz. A francia lap ezt írja:

Az áramellátásra nehezedő nyomás különösen kedvezőtlen időpontban jelentkezik, mivel egy teljesen más jelenség is további zavarokat okozhat az európai energiarendszerben. A francia hálózatirányító, az RTE szerint az augusztus 12-i napfogyatkozás – bár csak rövid időre – több órán keresztül közel 9,7 gigawattal (GW) csökkentheti Európa fotovoltaikus termelési kapacitását. Ez akkora villamosenergia-mennyiségnek felel meg, amennyi mintegy 10 millió háztartás ellátásához szükséges.

A következtetés: nem csak figyelmeztetni kell, de lépni is. Az európai villamosenergia-hálózatok üzemeltetőinek össze kell hangolniuk a működésüket. Péntekre egyeztetést terveznek arról, hogyan lehet ellensúlyozni több ezer napelemes rendszer termelésének egyidejű visszaesését egy olyan időszakban, amikor az alternatív energiaforrások, például a víz- és az atomenergia termelése is nehézségekkel küzd – jelentette a francia lap..

A hálózatüzemeltetők szükség esetén energiatartalékokat mozgósíthatnak, illetve a napfogyatkozás által érintett térségen kívüli régiókból importálhatnak villamos energiát. Ez az, amire jelen energiamixe mellett adott esetben Magyarországnak is szüksége lenne: nem mi segítenénk ki másokat.

Két Magyarország áramfogyasztása esik ki – a sötét nyári gondolatok

A mostani napfogyatkozás ugyanakkor a mi számunkra több szerencsés körülmény mellett érkezik, ellátásunk törékenységén azonban el kell hogy gondolkodtasson, ha ezt nem tettük volna meg az elmúlt más miatt rémisztő napokban.

A tízmillió háztartás, az annyi mint két Magyarország, és valamivel több is. A napfogyatkozás miatt körülbelül Románia teljes áramfogyasztása esik ki a termelésből.

A hőség jelentette atomerőművi leállások pedig a legjobban a magyar és a román áramellátást fenyegették Európában. 

A spanyoloknál és a portugáloknál este fél 8 környékén érkezik a napfogyatkozás közép-európai idő szerint, és látjuk, még így is neccesnek ítélik a helyzetet a régióban. Az egyik szerencsénk, hogy este van, amikor már amúgy is kisebb lenne az energiatermelése, a másik pedig az esemény földrajzi elhelyezkedése. A harmadik, hogy a vészhelyzet véget ért nálunk, legalábbis egyelőre.

Az utóbbit a török Anadolu lenti térképe szemlélteti kiválóan, amiből kiolvasható, hogy a napfogyatkozás nálunk részleges és viszonylag rövid lesz. (Budapesten egyébként 19:22 környékén kezdődik, és nem tud napnyugtánál tovább tartani, ami már röviddel 8 óra után megtörténik azon a napon.)

Ami a spanyolokat és portugálokat illeti, ők telibe kapják: a nap fél 8 körül kezd el fogyni, egy óra múlva már egyáltalán nem fog látszani, és az esemény ezután még majdnem egy órát tart – arrafelé jóval később megy le a nap.

Át kell tervezni az európai kalendáriumot, valami kimaradt

Jó, jó mondhatjuk, dehát napfogyatkozás persze, hogy este van, mikor följön a hold. Olyan nagyot az áramtermelésből nem tud kivenni akkor. Csakhogy ha ezt gondoljuk, nagyot tévedtünk.

• 1999. augusztus 11.: a teljes napfogyatkozás sávja végighaladt Európán, köztük Magyarországon is. Magyarországon a teljes esemény részleges szakasza helyi idő szerint már 11:23-kor elkezdődött, és a teljesség nagyjából 12:45 körül, tehát kora délután következett be. 
• Még látványosabb ellenpélda 1961. február 15. Akkor a totalitás sávja Dél-Európán haladt át, és a fogyatkozás sok helyen reggel zajlott. Olaszországban például a részleges fázis már 7:20-kor, Franciaországban 7:27-kor, Albániában 7:30-kor kezdődött helyi idő szerint. A teljesség maga is a reggeli órákra esett.

Lábjegyzet: akkor még nem volt tele Európa naperőművekkel.

Van még ellenvetésünk? Úgy tűnik, a napfogyatkozásokat is az energiatervezés szerves részévé kell tenni Európában, nincs mese. Amiért nem olyan nehéz: benne van a csillagászati kalendáriumban, ahogy az agrárkalendáriumban a nyári hőség is.

Zárásul még egy kérdőjel: okozhat Magyarországot terjedő problémát, ha mondjuk a spanyoloknál, vagy a franciáknál baj van? A válasz: a spanyoloké önmagában nemigen (ezt tavaly tavasszal láttuk is). A franciáké már igen.