GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 08. 6 percnyi olvasás
Sűrű hónapok várnak Kármán András pénzügyminiszterre.
Az áprilisi országgyűlési választások óta mézesheteit éli a kormány: a forint rengeteget erősödött, a kötvényhozamok beszakadtak, vállalatok bizalommal tekintenek a jövőbe, miközben a fogyasztói optimizmus 8 éve nem ilyen magas szinten. Első pillantásra tehát minden adott ahhoz, hogy Magyar Péter miniszterelnök az első száz napon túl is kedvező gazdasági környezetben folytassa a kormányzást. Csakhogy ez a felszín, a valóságban már kirajzolódnak azok a feszültségek, amelyek legksőbb ősszel komoly próbatétel elé állíthatják a kabinetet és a gazdaságpolitikai döntéshozókat.
Először is érdemes felidézni, hogy az áprilisi országgyűlési választásokon földcsuszamlásszerű győzelmet arató Tisza Párt összességében kedvező piaci környezetben nyerte el a választók bizalmát. Igaz, az iráni háború és az egyéb geopolitikai feszültségek komoly kockázatot jelentettek az új kormány számára, a befektetők azonban már jóval a választások előtt elkezdtek készülni a politikai fordulatra. Az első jelek már tavaly nyáron megmutatkoztak: a piac fokozatosan árazni kezdte Magyar Péterék választási győzelmét. Bár ezt az elemzők akkor még túlzónak tartották, a választások közeledtével a kormányváltás egyre inkább reális forgatókönyvvé vált.
Április 12. után pedig látványosan felgyorsultak az események: a befektetők valósággal beleszerettek a magyar eszközökbe. A választási eredmény ugyanis nem pusztán kormányváltást jelentett, hanem egy olyan gazdaságpolitikai fordulat lehetőségét is, amelytől a piac az Európai Unióval fennálló konfliktusok rendezését, a befagyasztott uniós források felszabadítását és kiszámíthatóbb, piacbarátabb gazdaságpolitikát remélt. A Tisza kétharmados parlamenti többsége ráadásul azt az üzenetet közvetítette a befektetők felé, hogy az új kormánynak megvan a politikai ereje a Brüsszel által elvárt reformok végrehajtásához.
A választást követő első kereskedési napon a forint mintegy 2 százalékkal erősödött az euróval szemben, hároméves csúcs közelébe kerülve, a Budapesti Értéktőzsde vezető indexe pedig több mint 3 százalékkal ugrott történelmi csúcsra. A következő időszakban tovább folytatódott a magyar eszközök felértékelődése: a forint a választások előtti szintekhez képest közel 8 százalékot erősödött az euróval szemben, miközben az állampapírpiacon is jelentősen csökkent a Magyarországtól elvárt kockázati prémium. Ennek egyik leglátványosabb jeleként a tízéves magyar államkötvény hozama egy időre már a lengyel referenciahozam alá került.
Azt aligha lehet állítani, hogy a Tisza Párt ne tett volna komoly gesztusokat a befektetői bizalom erősítése érdekében. Egyrészt a gazdasági programjának egyik legfontosabb vállalása a befagyasztott uniós források mielőbbi felszabadítása volt, ami a piac számára jóval többet jelentett egyszerű politikai ígéretnél. Az uniós pénzek elmaradása ugyanis az elmúlt években a magyar gazdaság egyik meghatározó kockázatává vált: nemcsak a költségvetés mozgásterét szűkítette, hanem az ország befektetői megítélésére is rányomta a bélyegét, ami a nemzetközi hitelminősítői ítéletekben is rendre visszaköszönt.
Másrészt tavaly ősszel Kármán András több olyan nyilatkozatot tett, amely erősítette azt a képet, hogy a Tisza elődjénél jóval piackonformabb gazdaságpolitikát kíván folytatni. Ilyen ígéret volt a befektetők felé a különadók kivezetése, amely sok külföldi vállalat szemét csípi már jó ideje, érthetően a piac is kedvezően fogadta. Ezekre tett aztán rá egy lapáttal Magyar Péter április 13-án, amikor a nemzetközi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy 2030-ra Magyarország teljesíteni szeretné az euró bevezetésének feltételeit.
Bár a befektetők kedvezően fogadták Magyar Péter euróbevezetéssel kapcsolatos bejelentését, az ígérettel egyúttal a saját mozgásterét is szűkítette. A piaci bizalom megtartásához ugyanis önmagában már nem lesz elegendő a politikai szándék kinyilvánítása. idővel kézzelfogható eredményeket és hiteles menetrendet is fel kell mutatnia a kormánynak.
Erre idén ősszel lesz is lehetősége, mivel a jövő évi költségvetés tervezetének ismertetésekor Kármán Andrásnak egy középtávú tervet is be kell mutatnia.
A befektetők szempontjából is kulcsfontosságú dokumentum. Ebből ítélhetik meg, hogy a kormány költségvetési ígéretei mennyire hitelesek, fenntartható-e az adósságpálya, és várható-e például adóemelés, kiadáscsökkentés vagy költségvetési korrekció. Ha a terv hiteles, az mérsékelheti a Magyarországtól elvárt kockázati prémiumot, ami végső soron az állam finanszírozási költségeire is kedvezően hathat.
A pénzügyminiszter mozgástere ugyanakkor korántsem kényelmes. Az idei költségvetést az Orbán-kormány eredetileg 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal tervezte, tavaly novemberben azonban Nagy Márton akkori nemzetgazdasági miniszter már 4,9 százalékra emelte a hiánycélt. A módosítást akkor a vártnál gyengébb gazdasági növekedéssel, valamint a kormány jóléti intézkedéseinek költségvetési hatásaival indokolta.
Az államháztartás eddigi számai alapján azonban már ennek a 4,9 százalékos célnak a teljesíthetősége is erősen kérdéses. Az év elején kifizetett jelentős jövedelmi transzferek miatt a hiány már az első hónapokban látványosan megugrott, ezért az elemzők és a nemzetközi pénzügyi intézmények jelenleg jóval magasabb, 6,5–7 százalék körüli deficitet tartanak reálisnak.
Lényegében tehát erről a magas hiányszintű rajtvonalról kell megkezdenie a költségvetés rendbetételét az új kormánynak. A Pénzügyminisztérium feladata lesz, hogy évről évre, lehetőleg nagyobb gazdasági és társadalmi áldozatok nélkül faragja le a deficitet, és 2030-ra a GDP 3 százalékára szorítsa vissza. Erre mondta Orbán Viktor a tusnádfürdői beszédében, hogy az euró „valójában egy kódjel, a megszorítások kódja".
A magasabb hiányadatokra Magyar Péter azonnal lecsapott. A július elején tartott kétnapos kihelyezett kormányülés után azt mondta, hogy köszönőviszonyban sincsenek a költségvetési hiányszámok azzal, amit az Orbán-kormány korábban hivatalosan kommunikált.
„A három számnak semmi köze sincs egymáshoz. A magyar embereknek 3,7 százalékos, majd 5 százalékos költségvetési hiányról hazudtak. A saját apparátusuk már 6,8 százalékos hiánnyal számol” – mondta Magyar Péter, aki rámutatott arra is, hogy a költségvetés átvilágítása után azt látják: a 2026-os hiány meghaladná a 8 százalékot, ha a Tisza-kormány nem tudta volna hazahozni az uniós forrásokat, de még azokkal együtt is 7 százalék felett lehet.
Később, július 21-én egy parlamenti vitában már egyenesen azt állította, hogy Magyarország kishíján államcsődbe ment, és csak a befektetők hurráoptimizmusának volt köszönhető, hogy elkerültük a legrosszabbat.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azonban cáfolta a miniszterelnök szavait.
Teljesen mindegy, ki mondja, soha nem voltunk államcsőd közelében. Nagyon szeretnek politikusok ilyenekkel felvágni, de a legkárosabb dolog, aminek nincs köze a valósághoz
– fogalmazott a közgazdász, hozzátéve, hogy akkor beszélhetünk államcsődről, amikor nem tud egy ország a piacról hitelt felvenni, vagy átütemezi az éppen lejáró adóssága egy részét. „Ilyen Magyarországon soha nem volt. Az, hogy elszállt a költségvetés hiánya, vagy hogy jelentősen megnőtt az adósságszolgálat költsége, ilyen van”. Szerinte amikor az IMF-hez fordultunk 2008-ban, akkor sem államcsődről volt szó, hanem hogy nagyon drágán tudtuk volna adósságot felvenni, így pratikusabb volt a piacinál olcsóbb feltételek mellett az IMF-től hitelt kérni.
Ami a költségvetés illeti, úgy látja, az idei költségvetés veszett fejsze nyele, nem oszt nem szoroz, ráadásul itt van épp a nyakunkon az energiakrízis, aminek plusz költsége is van és ezt a befektetők is figyelembe veszik.
Virovácz szerint ha 7 százalék körüli hiányszintet lát a piac, az sem dráma, ugyanis nem fogja érdemben megváltoztatni a magyar gazdaság megítélését.
Az elemző szerint októberre válhat világossá, milyen költségvetési pályát képzel el a kormány a következő évekre. Ideális esetben azonban nem csupán a kitűzött számokat ismerhetjük meg, hanem azt is, milyen konkrét intézkedésekkel kívánja elérni ezeket a célokat.
Itt szerintem van elvárás, ha olyannal állna elő a kormány, hogy 2030-ra nem lesz 3 százalék alatti hiány és nem csökken az államadósság, az csalódást okozna
– mondta az ING Bank elemzője a piac elvárásairól, ugyanakkor azt is hozzátette, a papír mindent elbír, lehet olyan intézkedéseket is bemutatni, amelyekkel kihozható a 3 százalékos hiány. A kérdés sokkal inkább, hogy a valóság mennyire fogja felülírni, hiszen nem tudjuk, hogy a külső környezet hogyan alakul.
Mindenesetre nagyon nehéz elképzelni, hogy ne nyúljon hozzá az Orbán-kormány szent teheneihez. Ennek egyik első jele volt, hogy
A legfájóbb döntés azonban sokak számára csak ezt követően jöhet. Pénzügyi szolgáltatóktól származó információink szerint van olyan bank Magyarországon, amely arra készül, hogy hónapokon belül kivezeti a Tisza-kormány az Otthon Start Programot. Bár a Portfoliónak név nélkül nyilatkozó, de magas beosztásban dolgozó pénzintézeti szakemberek erre nem számítanak, arra igen, hogy már rövid távon olyan új szabályok léphetnek életbe, amelyek magyarok tömegeit zárhatnák ki a lehetőségből.
Ezt erősíti az is, hogy a napokban teljesen nyíltan beszélt erről az Erste Bank lakossági vezérigazgató-helyettese, Harmati László, aki szerint indokolt az első lakáshoz jutás és a megfizethetőség támogatása, azonban vitatható, hogy az Otthon Start konstrukció befektetési célra vagy úgynevezett arbitrázsra is lehetőséget adjon. A bankvezető szerint szintén felülvizsgálatra szorulhat az a szabály, amely alapján olyanok is jogosultak támogatott hitelre, akik egy korábbi ingatlanban már 50 százalékos tulajdonrésszel rendelkeznek.
Szintén kérdéses a rezsicsökkentés jövője. Bár a kampányban mindvégig tagadta a Tisza, hogy megszüntetné, beszédes volt a miniszterelnök napokban tett nyilatkozata. Magyar Péter ugyanis azt mondta, hogy „egyelőre” nem szüntetik meg a rezsicsökkentést, ugyanakkor ennek valóságtartalmát árnyalja, hogy korábban ő maga is humbugnak nevezte, és nemrég a magas üzemanyagárak kapcsán azt mondta, hogy nincs ingyen ebéd.
Virovácz Péter ugyanakkor úgy véli, hogy ha a kormány hozzá is nyúl ezekhez a tételekhez, azt várhatóan csak fokozatosan teszi majd.
Az Otthon Start esetében a fő szempont, hogy a költségvetésre ne gyakoroljon nagyobb nyomást, ez egyébként az alacsonyabb kamatkörnyezettel is biztosítható. Épp ezért elsősorban a rezsicsökkentés rendszerében számít valamilyen átalakításra a Pénzügyminisztérium részéről.
Ugyanakkor klasszikus, IMF-hitelhez kapcsolódó megszorításokhoz hasonló intézkedésekre nem kell számítani az elemző szerint. Ezt részben azzal indokolja, hogy a magyar gazdaság az elmúlt években lényegében stagnált, így már az is érdemben javíthatja a költségvetés bevételi oldalát, ha a kabinetnek sikerül másfél-két százalékos gazdasági növekedést elérnie. Virovácz szerint éves szinten a GDP 0,7–1 százalékának megfelelő hiánycsökkentés nagyobb társadalmi áldozatvállalás nélkül is viszonylag könnyen kigazdálkodható.
Napi