GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 08. 2 percnyi olvasás
A következő uniós költségvetés finanszírozása újabb konfliktust szült a tagállamok között.
Újabb komoly vita bontakozott ki az Európai Unióban, ezúttal az online szerencsejáték megadóztatása miatt. Málta határozottan ellenzi a brüsszeli elképzelést, miközben a támogatók szerint az új adó egyszerre növelné az uniós bevételeket és visszaszoríthatná a szerencsejáték-függőséget.
Az Európai Unió új, mintegy 2000 milliárd eurós hosszú távú költségvetésének finanszírozása érdekében Brüsszel több új saját bevételi forrást is vizsgál.
Ezek közé tartozik az online szerencsejáték-ipar megadóztatása is, amely az Európai Bizottság számításai szerint évente mintegy 1,9 milliárd euró pluszbevételt hozhatna.
A javaslat szerint az online szerencsejáték-vállalatok nettó árbevételére 3 százalékos uniós adót vetnének ki. A bevétel hozzájárulhatna a koronavírus-járvány idején felvett közös uniós hitelek törlesztéséhez, valamint a növekvő védelmi kiadások finanszírozásához.
A terv legnagyobb ellenzője Málta, amelynek gazdaságában meghatározó szerepet játszik a szerencsejáték-ipar. Az ágazat a szigetország bruttó hazai termékének mintegy 12 százalékát adja. Az ország kedvező adózási környezete és engedélyezési rendszere miatt számos nemzetközi online fogadási vállalat választotta európai központjául a szigetországot.
Robert Abela máltai miniszterelnök egyértelművé tette, hogy országa nem támogat semmilyen olyan uniós szintű adót, amelyből Brüsszel saját bevételeket kívánna finanszírozni. Málta szerint a magasabb adóterhek
A vita nemcsak Málta és az uniós intézmények között zajlik, hanem a tagállamokat is megosztja. A Politico információi szerint Málta Olaszországgal, Spanyolországgal és Portugáliával közösen próbálja megakadályozni az új adó bevezetését.
Online pókerezik? Pörgeti a kaszinót? – olyan gyorsan elbukhat a bankjánál, hogy fel sem fogja
A bankszámlánk sokáig csak egy eszköz, egészen addig, amíg dönteni kell róla. A szerencse ekkor új szerepet kap: nem álmot, hanem kockázatot jelenthet, a bank pedig nem kérdez, csak számol, és a végeredmény néha meglepőbb, mint gondolnánk.
A legnagyobb befizető Spanyolország lehetne, amelynek évente mintegy 414 millió eurót kellene fizetnie. Málta ugyan jóval kisebb ország, de rá is körülbelül 165 millió eurós éves teher hárulna. Portugália attól tart, hogy az új rendszer csökkentené az állami lottók és fogadások bevételeit, amelyek jelenleg szociális és egészségügyi programokat finanszíroznak.
A javaslat támogatói ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy az intézkedés nemcsak pénzügyi szempontból lenne hasznos.
Szerintük a magasabb adó visszafoghatná a szerencsejáték-cégek reklámköltéseit, így kevesebb embert ösztönöznének fogadásra.
A kezdeményezés egyik legismertebb támogatója Peter Shilton egykori angol válogatott labdarúgó-kapus, aki saját bevallása szerint évtizedeken át küzdött szerencsejáték-függőséggel, és több mint egymillió fontot veszített fogadásokon. Ma már függőségellenes kampányokat támogat, és úgy véli, az iparág elsődleges célja minél több pénzt kivenni a játékosok zsebéből.
A szerencsejáték-ipar képviselői ezzel szemben arra figyelmeztetnek, hogy a magasabb adók rosszabb nyereményszorzókat eredményeznek, ami az illegális, szabályozatlan szolgáltatók felé terelheti a játékosokat.
Az online szerencsejáték megadóztatásáról egyelőre nem született hivatalos bizottsági javaslat, azonban a vita már most megkezdődött. Mivel az új uniós adók bevezetéséhez valamennyi tagállam egyhangú támogatására van szükség, Málta és szövetségesei akár meg is akadályozhatják az elképzelés megvalósítását.
Azonnal megszólalt a Szerencsejáték Zrt. a tízmilliós bírság után – pontosan elmagyarázták, mi történt a sorsolásokon az április 12. utáni héten
Nem történt csalás, és semmi sem befolyásolta az április közepén megtartott lottósorsolások eredményét. A Szerencsejáték Zrt. most azt is elárulta, miért szabott ki mégis tízmillió forintos bírságot a hatóság a négy, telitalálattal végződő számsorsjáték után.
Napi