Baka Andrást javasolja köztársasági elnöknek a Tisza Párt, a frakció erről szombaton döntött. Ahogy arról lapunk is beszámolt, Bakát már akár kedden megválaszthatják az Országgyűlésben a kétharmados többségnek köszönhetően. Ha Baka András elfoglalja Sulyok Tamás megüresedett székét, azzal lényegében a 2011-es énjének adna egy óriási pofont.

Emlékezetes, a Legfelsőbb Bíróság akkori elnöke alól mandátumának lejárta előtt húzták ki a széket, amikor 2011-ben módosították az Alaptörvényt. Akkor nem egy bizonyos személy és nem egy bizonyos pozíció ellen irányult a jogalkotás, hanem egy teljes intézményi rendszert alakítottak át. Az Alaptörvény akkori módosításáig a Legfelsőbb Bíróság elnöke vezette a bíróságot és az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot. Ez azt jelentette, hogy egy ember kezében volt lényegében minden az igazságszolgáltatás területén. Az új alkotmány ezt szedte szét: a Kúria lett a Legfelsőbb Bíróság helyett, az állami igazgatási feladatokat pedig onnantól az Országos Bírósági Hivatal látta el. 

Baka mindenesetre egészen Strasbourgig ment az ügyével, ahol éppen az az Emberi Jogok Európai Bírósága vette a védelmébe, ahol 17 évig dolgozott. Az ítélet pedig egy jókora, 100 ezer eurós kártérítés volt. Erre emlékeztetett egyébként Tóth Kriszta politológus, író is.

Baka András óriási hévvel kürtölte tele a sajtót is a sérelmeivel, 2011-ben a Figyelőnek például azt nyilatkozta: 

De azt is leszögezte, hogy 

A Tisza Párt újdonsült államfőjelöltje most 2026-ban éppen ahhoz asszisztál, ami ellen ő kürtölte tele a sajtót sértettségében. Mint ismert, Sulyok Tamás köztársasági elnököt úgy távolította el a Magyar-kormány, hogy az Alaptörvény 17. módosításába egyszerűen beleírták: a hatályba lépéskor megszűnik a mandátuma.

Hasonló jogsértő módon az Alkotmánybírók egy részét is idő előtt lehetetlenítette el a Tisza-kormány, de az országgyűlési képviselők esetében is megszabta, ki nem indulhat a legközelebbi választáson. Ráadásul a visszamenőleges hatályú jogalkotással nem csak a képviselőket tiltotta ki a demokratikus választásokból, hanem Orbán Viktor is, aki a lex Orbán miatt nem lehet már miniszterelnök többé.

Magyar Péterék ugyanakkor több hibát is elkövetnek éppen, ezt már Dornfeld László jegyezte meg. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint sehol sem volt a társadalmi egyeztetés, az új jelölt pedig túlságosan is sokban hasonlít Sulyok Tamásra. Mindketten jogi szakemberek, akik saját szakmájukon túl kevéssé ismertek, ráadásul Baka szintén kevéssé Facebook kompatibilis. Azt sem sikerült megvalósítani, hogy a jelölt teljesen civil legyen, hiszen Baka 1990-91 között az MDF színeiben volt országgyűlési képviselő – igaz későbbi életútja a nemzetközi bíróságok és nem a direkt politika világa felé vitték tovább.

Szűcs Gábor, a Fidesz parlamenti képviselője pedig úgy reagált: „Ha Baka András szemet huny a Tisza jogállamot lebontó lépései felett, és elfogadja a jelölést, akkor magát köpi szembe, ha nem, akkor Magyar Péter újra – immár sokadjára – öngólt lőtt”. Leszögezte, hogy bármi is lesz, Sulyok Tamás eltávolítása illegitim volt, innentől pedig az új államfő sem lehet legitim.