A leggyakoribb krónikus betegségek – úgymint

• a COPD,
• a szív- és érrendszeri megbetegedések,
• a magas vérnyomás és
• a cukorbetegség

– hosszú távú, szervezett gondozását támogató program az első évében komoly eredményeket ért el. Országszerte 621 háziorvosi praxis összesen 57 080 beteget vont be az ellátásba, és közülük 42 914-en teljesítették az előírt vizsgálatok legalább 75 százalékát, ami igazolja a kezdeményezés indokoltságát.

A tapasztalatok alapján

a tárca módosítja a működési szabályokat, elsősorban a finanszírozási és teljesítési feltételeket igazítva a realitásokhoz.

A korábbi, 100 százalékos teljesítési követelményt 75 százalékra csökkentik, tehermentesítve a praxisokat.

Nem büntethetjük a háziorvosokat olyan vizsgálatok elmaradásáért, amelyek sokszor nem rajtuk, hanem a szakellátás, a diagnosztika vagy az informatikai rendszer kapacitásain múlnak

– fejtette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a finanszírozást a jövőben a ténylegesen elvégzett munka alapján folyósítják majd.

Az alapellátásra fordítható, több mint 27 milliárd forintos uniós forrásból a krónikus betegek gondozása mellett eszközbeszerzéseket, szakmai képzéseket és digitális fejlesztéseket is megvalósítanak.

A cél az adminisztráció mérséklése és a praxisok működésének egyszerűsítése,

ami vonzóbbá teheti a háziorvosi hivatást. Bár korábban – a források lehívási feltételeinek elmaradása miatt – lényegesen nagyobb keretösszeg is rendelkezésre állhatott volna, a most biztosított támogatás is komoly előrelépést jelent az ágazat számára.

Erős alapellátás nélkül nincs jól működő egészségügy. Az uniós forrásokat pedig arra kell fordítani, amire valók – jobb ellátásra, korszerűbb praxisokra és a magyar betegek gyógyítására

– hangsúlyozta a tárcavezető.

Címlapkép forrása: Portfolio

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.