Nemrég írtunk arról, hogy a közösségi és streaming oldalak hadat üzentek az ócska, gyenge színvonalú AI-tartalmaknak. A tartalomkészítőknek ma már minden korábbinál egyszerűbb néhány utasításból komplett YouTube-videót készíteniük, ami arra késztette a platformot, hogy módosítsa a csatornák bevételszerzésére vonatkozó szabályait. Matt Halprin, a YouTube bizalomért és biztonságért felelős alelnöke (merthogy nekik ilyen is van...) a Creator Insidernek adott interjújában beszélt arról, hogyan korlátozzák az AI-jal készült tartalmak után járó pénzeket.

A YouTube-ra feltöltött AI-tartalmak mennyisége már most is óriási. A The Guardian tavalyi beszámolója szerint a leggyorsabban növekvő YouTube-csatornák közül nagyjából minden tizedik mesterséges intelligenciával készített tartalmakra épült. A gyors terjedés ellenére a nézők korántsem ennyire lelkesek: a Fortune által idézett egyik friss felmérésben a válaszadók mindössze 26 százaléka nyilatkozott pozitívan a mesterséges intelligenciáról. A YouTube új szabályai ugyanakkor nem jelentik azt, hogy a platform teljes egészében betiltaná az AI-jal tömegesen gyártott tartalmakat. A változtatások ennél jóval árnyaltabbak.

Betiltja a YouTube az AI-szemetet?

Nem valószínű, hogy a közeljövőben eltűnnének az AI-jal készített videók a YouTube-ról. Halprin az interjúban hangsúlyozta, hogy a platform számára alapvetően mindegy, milyen eszközöket használnak az alkotók a tartalmaik elkészítéséhez. A szabályzat módosításával a korábbi „ismétlődő tartalom” megnevezést „nem hiteles tartalomra” cserélték, ezzel is jelezve, hogy az alkotóktól – az AI-t használóktól is – valódi kreatív munkát és hozzáadott értéket várnak el. Az új szabályok tehát nem a generatív mesterséges intelligenciával készült tartalmak teljes betiltását célozzák. Sokkal inkább azt szeretnék egyértelművé tenni, milyen feltételeknek kell megfelelniük az AI-t használó alkotóknak ahhoz, hogy továbbra is bevételt szerezhessenek videóikkal.

A szabályzat három olyan AI-tartalomtípust emel ki, amely nem fér bele a YouTube elvárásaiba. 

• Ide tartoznak a sablonos és ismétlődő, különösen a nézettség kedvéért tömegesen gyártott videók, 
• a felkavaró vagy nyugtalanító tartalmak – például a veszélyben lévő állatokat ábrázoló videók –, 
• valamint az úgynevezett „AI-személyiségek”, amelyek pénzügyi vagy más komoly témákban osztogatnak tanácsokat.

Honnan lehet felismerni, hogy egy videót AI-generált?

• Az abszurd, valószerűtlen jelenetek – például amikor egy kisbaba kiment egy kiskutyát egy égő épületből – rögtön gyanút kelthetnek, mutat rá az Endgadget. 
• Az olyan klasszikus AI-hibákat is sokan ismerik már, mint az emberek kezén megjelenő túl sok vagy túl kevés ujj. Első pillantásra azonban korántsem mindig ilyen könnyű kiszúrni a mesterségesen előállított tartalmakat.
• Ha felmerül a gyanú, érdemes például megnézni a videó hosszát. Minél hosszabb egy AI-jal generált felvétel, annál nagyobb az esély arra, hogy valahol feltűnő hibát vét, ezért az ilyen tartalmak készítői gyakran rövidebb videókat csinálnak. A szándékosan gyengébb képminőség is árulkodó lehet: egy távolról vagy rosszabb minőségű kamerával rögzítettnek tűnő felvételen sokkal nehezebb észrevenni az apró hibákat.
• Ennek éppen az ellenkezője is gyanús lehet. A már-már tökéletesnek tűnő emberek, a hibátlan frizura, a makulátlan bőr és a feltűnően szimmetrikus arcok szintén AI-generált videóra utalhatnak, különösen akkor, ha a szereplők megjelenése egyáltalán nem illik az adott helyzethez – például egy tüntetés vagy háborús jelenet környezetéhez.
• Még a legélethűbb AI-videókban is előfordulhatnak perspektívával vagy a fizika szabályaival kapcsolatos hibák. Érdemes figyelni a természetellenes vagy hiányzó árnyékokra, a furcsán álló ékszerekre, illetve a hibás vagy következetlen tükröződésekre is.