Az elmúlt napok sajtóinformációi szerint Bóka János a legesélyesebb arra, hogy a Fidesz frakcióvezetői posztján Gulyás Gergelyt kövesse. Ennek köszönhetően a csütörtöki panelbeszélgetést némi politikai közjáték előzte meg, Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán reagált a sajtóinformációkra és azt írta, hogy „a Fidesz frakció új vezetője és egyben csődbiztosa az a Bóka János lesz, aki titkosszolgaként dolgozott, és korábban az SZDSZ képviselőjelöltje volt.” Még azt is hozzátette, hogy „Mi lesz veled illiberalizmus?”

A SZDSZ-es szállal kapcsolatban érdemes hozzátenni, hogy Magyar Péter legfontosabb miniszterének, Ruff Bálintnak is SZDSZ-es háttere van: korábban éppen a Gyurcsány-kormány Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumában volt Fodor Gábor miniszteri kabinetfőnöke. A Fidesz hivatalosan jövő hét kedden dönt Gulyás Gergely utódjáról.

Éles bírálatok érték a Tisza alaptörvény-módosítását

A Magyar Egység Mozgalom panelbeszélgetésén Bóka János azt mondta, hogy az Alaptörvény 17. módosítása szerinte új fejezetet nyit a magyar demokrácia és a jogállamiság történetében. A képviselők mandátumkorlátozásával kapcsolatban kifejtette, hogy az alkotmányos garanciák csak addig érnek valamit, amíg mögöttük valós politikai és társadalmi garanciák állnak. Ezek közül a legfontosabb, hogy a választópolgárok szabad választáson leválthatják a hatalmon lévőket. Ha azonban a mindenkori parlamenti többség döntheti el, kik indulhatnak a választáson, akkor megszűnik az alkotmányos rendszer végső politikai garanciája. Ennek pedig szerinte beláthatatlan következményei lesznek.

Azt is kifejtette, hogy a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetéséről szóló rendelkezés valójában nem alkotmánymódosítás, hanem egy konkrét személyre szabott döntés, amelyet az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kellene. A fideszes politikus emlékeztetett rá, hogy az Alaptörvény pontosan meghatározza a köztársasági elnök elmozdításának szabályait, a 17. módosításban lévő rendelkezés azonban nem ezeket módosítja, hanem közvetlenül egy konkrét személy megbízatását szünteti meg. Bóka János úgy véli, az Alkotmánybíróság jogosult megvizsgálni, hogy a vitatott rendelkezés tartalma alapján valóban alkotmánymódosításnak minősül-e. Ha arra jut, hogy nem, akkor álláspontja szerint a rendelkezés alkotmányossága is felülvizsgálható, és megállapítható, hogy ellentétes az Alaptörvény köztársasági elnök elmozdítására vonatkozó szabályaival.

A miniszterelnöki és a képviselői mandátum korlátozását alkotmányosan és politikailag is indokolatlannak, valamint a nemzetközi jogállami standardokkal ellentétesnek nevezte.

A fideszes politikus szerint az Alaptörvény 17. módosítása a jogállamiságot is zárójelbe teszi. Úgy fogalmazott: miközben korábban a Fideszt azzal vádolták, hogy „túszul ejtette az államot”, a jelenlegi parlamenti többség most pont ezt teszi azzal, hogy személyre szabott szabályokkal korlátozza, ki töltheti be a miniszterelnöki tisztséget, leváltja a köztársasági elnököt, valamint az Alkotmánybíróság elnökét és néhány tagját. Szerinte ezek a lépések ellentétesek a jogállami normákkal, és felszámolják azt a magyar alkotmányos berendezkedést, amelynek politikai alapjai 1990-ben, alkotmányos keretei pedig 2011-ben alakultak ki.

Fodor Gábor hangsúlyozta, hogy igazság csak jogállami keretek között érvényesülhet. Szerinte a jelenlegi alapörvény-módosítás ugyanazt a politikai logikát követi, amelyet korábban a Fidesz esetében is bírált: az Alaptörvény és a választójogi szabályok ellenzéki konszenzus nélküli módosítását. Úgy fogalmazott, a mostani módosítás sem politikailag, sem jogilag nem egyeztethető össze a jogállami normákkal.

Hack Péter azt mondta, hogy az Alaptörvény 17. módosítása nem csupán sérti, hanem felszámolja a fékek és ellensúlyok rendszerét. Szerinte a köztársasági elnök személyre szabott eltávolítása veszélyes alkotmányos precedenst teremt, mert a jövőben bármely független közjogi tisztségviselő hasonló módon leválthatóvá válhat. Mint kifejtette: a jogállam lényege, hogy a jog korlátot szab a többségi akaratnak, ezért a személyre szabott alkotmánymódosítások összeegyeztethetetlenek a joguralom elvével.

Nem a bojkott lesz a Fidesz politikája

A panelbeszélgetést követően az Indexnek lehetősége volt kérdezni Bóka Jánost. Arról érdeklődtünk, napirenden van-e a Fideszben a parlamenti munka teljes bojkottja, illetve számítani lehet-e arra, hogy az Alaptörvény 17. módosításáról szóló szavazáshoz hasonlóan a jövőben más ügyekben sem vesz részt a frakció a parlamenti voksolásokon.

Bóka János azt mondta, a Fidesz-frakció abból indul ki, hogy a választók azért küldték őket az Országgyűlésbe, hogy ott képviseljék az érdekeiket és az értékeiket, valamint részt vegyenek a parlamenti vitákban és szavazásokon. Hangsúlyozta, hogy ez az elsődleges feladatuk,

Mint fogalmazott, egy ilyen döntéssel nem pusztán politikai nézetkülönbséget kívánnak kifejezni – amit egy nem szavazattal is megtehetnének –, hanem azt, hogy olyan alapvető fenntartásaik vannak az adott ügyben, amelyek indokolttá teszik a tiltakozás ilyen formáját. Hozzátette, a parlamenti munkának vannak jogalkotási és politikai vitákat érintő elemei is, ezért a frakció rugalmasan alakítja majd az álláspontját arról, hogy az egyes jogalkotási és politikai folyamatokban milyen módon vesz részt.

Az Alaptörvény 17. módosítását ugyanakkor olyan lépésnek nevezte, amely szerinte túlmutat a szokásos politikai vitákon, és a magyar demokratikus berendezkedés végét jelenti. Ezért ebben az esetben nem volt elég egy egyszerű nem szavazat, hanem tiltakozásukat is ki kellett fejezniük.

Arra a kérdésre, hogy a jövőben is előfordulhatnak-e hasonló akciók, azt válaszolta: ezt nem tartja kizártnak. Ugyanakkor leszögezte: a Fidesz elsődleges feladata továbbra is az, hogy részt vegyen az Országgyűlés munkájában és képviselje választóit, a parlamenti tiltakozás eszközéhez pedig csak akkor nyúlnak, amikor azt szükségesnek tartják.

A Fidesz ebben nem vesz részt

Az Index azt is megkérdezte Bóka Jánostól, mire számít Sulyok Tamás döntésével kapcsolatban. A köztársasági elnöknek a hétfőn elfogadott Alaptörvény 17. módosításának aláírására öt nap áll rendelkezésére, a határidő szombaton jár le. A fideszes politikus erre azt válaszolta, hogy nem kíván nyilatkozni a kérdésben, mert a köztársasági elnök autonóm joga eldönteni, miként jár el az ügyben.

Arról is kérdeztük, hogy amennyiben az események oda vezetnek, hogy Sulyok Tamásnak távoznia kell a Sándor-palotából, és új köztársasági elnököt kell választani – akár közvetlen választással, akár a jelenlegi szabályok szerint –, a Fidesz állítana-e jelöltet, illetve folytak-e már erről egyeztetések. Bóka János azt mondta, hogy sem a Fidesz parlamenti frakciója, sem a párt nem hozott még döntést erről. Hozzátette azonban, hogy személyes véleménye szerint, ha a köztársasági elnök elmozdítása illegitim módon történik meg, akkor az új államfő jelölésében és megválasztásában való részvétel magát a folyamatot legitimálná. Éppen ezért szerinte a Fidesznek nem szabadna részt vennie benne.

Vállalná a Fidesz frakcióvezetését

Azokkal a sajtóértesülésekkel kapcsolatban, amelyek szerint ő válthatja Gulyás Gergelyt a Fidesz parlamenti frakciójának élén, Bóka János elmondta: a lemondott frakcióvezető utódjáról várhatóan jövő kedden dönt a frakció. Az Index kérdésére azt is hozzátette, hogy

Arra a felvetésre, hogy Magyar Péter már kész tényként beszélt róla mint leendő frakcióvezetőről, és egyúttal „csődbiztosnak” nevezte, Bóka János úgy reagált: a Fidesz frakcióvezetői tisztsége azon kevés pozíciók egyike Magyarországon, amelyet Magyar Péter nem tölt be, és amelynek betöltésére semmilyen ráhatása nincs. Hozzátette, erről Besenyő Pista bácsi egyik mondata jut eszébe, amely szerint „minden ember én akarok lenni”.

Az a helyzet, hogy Magyar Péter, bármennyire szeretné, nem lehet a Fidesz frakcióvezetője

– jegyezte meg.

Az Index arról is kérdezte, hogyan értékeli Szijjártó Péter döntését, hogy távozik a parlamentből, lemond országgyűlési mandátumáról, és a kínai BYD-nál folytatja pályafutását. Bóka János azt mondta, Szijjártó Péter új megbízatása képességeinek és eddigi munkájának elismerése. Hozzátette, a volt külügyminiszter egy sikeres, nemzetközi terjeszkedésben lévő multinacionális vállalat egyik legmagasabb beosztású vezetőjeként folytatja munkáját, és meggyőződése szerint ott is – ahogyan eddig – Magyarország és a magyar emberek érdekeit szem előtt tartva fog dolgozni.

Nem tart pártszakadástól

Ferencz Orsolya napokban közzétett Facebook-bejegyzéséről, valamint arról is kérdeztük Bóka Jánost, lát-e esélyt arra, hogy pártszakadás következzen be a Fideszben. A politikus azt mondta, a párton belül intenzív közös gondolkodás zajlik, amelynek célja, hogy új lehetőségeket találjanak a politikai közösség bővítésére és megerősítésére.

Szerinte a bejegyzésből is „egyértelműen kiderül”, hogy nem egy új párt létrehozásáról van szó, a nyilatkozók pedig nem léptek ki a Fideszből. Nem lát reális esélyt pártszakadásra, sőt úgy véli, hogy a most már a nyilvánosság előtt is látható közös gondolkodás éppen a Fidesz és a politikai közösség egységének megőrzését szolgálja.

Bóka János szerint Orbán Viktor is aktív résztvevője ennek a folyamatnak. Felidézte, hogy a Fidesz legutóbbi kongresszusán a pártelnök azt vállalta, hogy a következő egy évben a Fidesz és a politikai közösség megújításán dolgozik, majd erről beszámol. Ez szerinte azt is jelenti, hogy Orbán Viktor aktívan részt vesz a közös gondolkodásban, miközben továbbra is integráló szerepet tölt be. Úgy fogalmazott, Orbán Viktor politikai pályafutása azt bizonyítja, hogy a válságok kezelésében és a megújulásban is jelentős tapasztalattal és eredményekkel rendelkezik, ami a politikai közösség számára értéket jelent.

Az Index arra is rákérdezett, tulajdonít-e bármilyen szimbolikus jelentőséget annak, hogy Orbán Viktor éppen az Egyesült Államokban tartózkodott egy futballmérkőzésen, amikor Gulyás Gergely bejelentette lemondását. Bóka János erre azt válaszolta, hogy ennek sem szimbolikus, sem egyéb jelentőséget nem tulajdonít. Azt mondta, hogy Orbán Viktor elkötelezettsége a politikai közösség iránt egyértelmű, ahogyan a Magyarországon zajló, általa demokráciaellenesnek nevezett folyamatokról alkotott véleménye is. Meggyőződése szerint Orbán Viktor a jövőben is mindent megtesz majd egyrészt a politikai közösség képviseletéért, másrészt az általa a „hatalmi önkényre” épülő politikai törekvéseknek tartott folyamatokkal szembeni fellépés érdekében.

Egypárti alkotmány jön?

A panelbeszélgetésen Hack Péter azt mondta, hogy amennyiben új alkotmány készül, annak végeredménye egypárti alkotmány lesz. Megkérdeztük Bóka Jánost, hogy a Fidesz részt vesz-e majd az alkotmányozási folyamatban.

A fideszes politikus azt válaszolta: a Tisza Párt részéről egyelőre semmilyen szándékot vagy törekvést nem lát arra, hogy egy esetleges alkotmányozási folyamat valóban inkluzív legyen. Ráadásul az Alaptörvény 17. módosítása éppen azt a célt szolgálja, hogy a szervezett politikai ellenzéket kizárja a 2030 utáni közéletből. Mint fogalmazott:

Nem világos, hogy milyen nemzeti egységre vagy milyen együttműködésre gondol az a politikai erő, amely kizárja a közéletből azokat, akikkel ebben a folyamatban együtt kellene működnie.

A jogállam nem jelentheti a többség korlátlan hatalmát

Fodor Gábor az Indexnek az Alaptörvény 17. módosításáról azt mondta: a változtatás szembemegy a jogállami normákkal, ezért azt nem lett volna szabad elfogadni. Szerinte már az is problémát jelent, hogy a parlamenti többség egyáltalán eljutott egy ilyen módosítás támogatásáig.

A kormányoldal érvelése rendre arra épül, hogy a jogállam helyreállítása érdekében olyan lépések is indokolhatók, amelyek önmagukban nem felelnek meg a jogállami elveknek, mert egy magasabb rendű célt szolgálnak. Hangsúlyozta azonban, hogy

Fodor Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy az Alaptörvény kimondja: Magyarország független, demokratikus jogállam. Értelmezése szerint a jogállam nemcsak a demokratikus többségi döntéshozatalt jelenti, hanem azt is, hogy a jog korlátokat szab a mindenkori hatalomnak. Ezért még kétharmados parlamenti többség birtokában sem lehet tetszőlegesen átírni a jogrendet, hiszen a jogállam lényege éppen az, hogy a hatalom gyakorlását jogi korlátok kötik. Ha ezek a korlátok megszűnnek, az már ellentétes a jogállamiság eszméjével.

Fodor Gábor egyértelmű határátlépésnek tartja a köztársasági elnök leváltását lehetővé tevő alaptörvény-módosítást. Az Indexnek azt mondta:

Emlékeztetett arra, hogy az Alaptörvény tételesen meghatározza, milyen esetekben fosztható meg hivatalától a köztársasági elnök. Ezek között nem szerepel a bizalomvesztés vagy az, hogy az államfő politikai megítélése eltér a parlamenti többségétől. Szerinte ha a jogállamiságot komolyan veszik, akkor ezeket a szabályokat tiszteletben kell tartani, és nem lehet olyan indokokra hivatkozni, amelyeknek nincs alkotmányos alapjuk.

Az egykori miniszter hangsúlyozta: a jogállam lényege, hogy korlátokat állít a mindenkori kormányzati többség elé. Úgy fogalmazott: a köztársasági elnök ilyen módon történő leváltása sérti a jogállami normákat, ráadásul személyre szabott jogalkotásnak tekinthető, mivel a módosítás nem általános szabályt alkot, hanem egy konkrét személy hivatalának megszüntetését célozza.

A képviselői mandátumok korlátozásáról Fodor Gábor lapunknak azt mondta: aggasztó, és sem jogállami, sem demokratikus szempontból nem tartja elfogadhatónak. Rámutatott, hogy a szabályozás az ellenzék jelentős részét kizárja a következő választásból, ami összeegyeztethetetlen a demokratikus hatalomgyakorlással. Úgy véli, működő demokrácia nem képzelhető el valódi ellenzék nélkül, ezért elfogadhatatlannak tartja, hogy a jelenlegi ellenzéki képviselők jelentős része a mandátumkorlát miatt ne indulhasson újra.

Fodor Gábor kifogásolta azt is, hogy a szabályozás visszaható hatállyal számítja be a már eltöltött parlamenti ciklusokat. Szerinte ez sérti a jogbiztonság egyik alapelvét, hiszen egy új szabály nem vonatkozhatna korábban megszerzett mandátumokra. Hozzátette: a mandátumkorlátozást önmagában sem tartaná célszerűnek, de különösen elfogadhatatlannak tartja annak visszamenőleges alkalmazását.

Az egykori miniszter arra is figyelmeztetett, hogy a mandátumkorlátozás hosszú távon kontraszelekcióhoz vezethet. Szerinte mire egy képviselő megszerezné a parlamenti munkához szükséges tapasztalatot és rutint, a szabályozás miatt távoznia kellene. A stabil demokráciákban ezzel szemben természetes, hogy képviselők és szenátorok akár évtizedeken át szolgálnak, mert a politikai tudás és tapasztalat idővel halmozódik fel. Azt mondta, ha ettől tudatosan megfosztják a magyar politikát, azzal a tapasztalt politikusok helyét kevésbé felkészült vagy kalandor szereplők vehetik át, ami hosszú távon rontani fogja a közélet minőségét.

Az Alaptörvény mostani módosításainak következményeivel kapcsolatban Fodor Gábor azt mondta: a Fidesz 16 éves kormányzása során valóban számos alkalommal gyengítette a demokratikus normákat, ugyanakkor szerinte ebből nem következik, hogy Magyarországon ne lett volna demokrácia. Emlékeztetett arra, hogy a 2026-os országgyűlési választás is bizonyította: demokratikus úton lehetséges volt a kormányváltás, a Tisza Párt is demokratikus választáson jutott hatalomra.

Az egykori miniszter azonban hangsúlyozta:

Szerinte a képviselői mandátumok korlátozása súlyosan gyengíti az ellenzéket, miközben a Tisza képviselőit nem érinti, ezért ellentétes a demokratikus normákkal. Úgy véli, a köztársasági elnök leváltásának módja hosszú távon az államfői tisztség tekintélyét is sértheti. Bárki tölti be a hivatalt a jövőben, olyan politikai környezetben kezdi meg a munkáját, amely rányomja bélyegét a megbízatására.

Fodor Gábor szerint ha a kormány valóban a demokratikus normák helyreállítására törekedne, akkor ennek intézményi garanciáit erősítené. Példaként említette, hogy alkotmánymódosításokhoz ismét elő lehetne írni a négyötödös parlamenti támogatást, illetve a kormányoldalnak érdemi egyeztetést kellene folytatnia az ellenzékkel az alkotmányos kérdésekben. Emellett az Alkotmánybíróság tagjainak jelölését is olyan szabályokhoz kötné, amelyek a kormány és az ellenzék közös támogatását követelnék meg. Szerinte azonban ezek helyett olyan intézkedések születnek, amelyek tovább mélyítik a politikai megosztottságot.

Fodor Gábor rendszeresen publikál az Index véleményrovatában. Legutóbbi, A bölcsek köve nem a kétharmad, hanem a hatalom korlátozása című írásában azt fejtette ki, hogy a Fidesz által meghonosított, és szerinte ma már a Tisza által is követett felfogás – amely szerint a győztes mindent visz, és nem kell gesztusokat tenni az ellenzék felé – alapvetően ellentétes a jogállami szemlélettel.

Az Országgyűlés kormánypárti többsége hétfőn elfogadta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely rendelkezik Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetéséről is. Forsthoffer Ágnes házelnök már ellátta kézjegyével a javaslatot, amely immár a köztársasági elnök aláírására vár. Az Alaptörvény 17. módosításának részleteiről ebben a cikkünkben írtunk bővebben, a Sulyok Tamás előtt álló lehetőségeket pedig ebben a cikkünkben mutattuk be. Hack Péter még júniusban beszélt az Indexnek arról, hogy négy lehetséges forgatókönyvet lát a köztársasági elnök számára. Egy másik cikkünkben azt is sorra vettük, kik követhetik Sulyok Tamást az államfői poszton. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn váratlanul bejelentette, hogy távozik posztjáról. Döntését az országgyűlési képviselők mandátumkorlátozásával indokolta, egyúttal azt is közölte, hogy az Alaptörvény módosításának minden eleme külön-külön is „példátlan határátlépés, együtt pedig végképp az”. A korábbi kormánypártok a Tisza-kormány Alaptörvény-módosítását a demokrácia leépítéseként értelmezik. 

(Borítókép: Bóka János 2026. július 16-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)